2010. június 23., szerda

Alakulunk...

..., mint púpos gyerek a prés alatt.
Pénteken este levonultak a festők és mi elkezdtük a takarítást, rendezkedést.
Szombaton lendültünk bele igazán. Először a kisebb helyiségekkel akartunk  kezdeni, azok olyan kis kompaktabbak, így hamarabb lehetett siker élményünk. Így kezdtük a W.C.-vel, majd Janim a konyha szekrényeket vette kezelésbe a létráról én meg a fürdőben molyoltam, aztán cseréltünk. Férjem a fürdő csempéit kezdte sikálni én meg a konyhapultot kezdtem tisztogatni. Délután 5-re már annyira elfáradtam (sajnos mostanában eléggé harmatos vagyok), hogy a férjem ágyba parancsolt, Ő pedig, a drága, még végig sikálta az előszoba szekrényeit. Másnap kezdtük a gyerekszobát rendezgetni, visszacsavarozgatni a polcokat, lámpát. Helyére tolni a szekrényeket. Aztán a délután már lazábban telt, mert Janim(45) és Hugicám szülinapját tartottuk Hugicáméknál. Mi vittük a folyékony élvezeti szereket (üdítők, ásványvizek, sörök), Zsuzsi adta a szilárd, tápláló finomságokat marha pörkölt, pogácsa és egyéb nyalánkságok képében. Úgy kellett ez nekem, mint a manna. Még a buli előtt mentünk vásárolni a helyi hipermarketbe, azt éreztem, hogy mindjárt sikítok olyan ideges voltam, aztán uralkodtam magamon és csak a könnyeim potyogtak. Na, azért az sem volt épp felemelő érzés. Már idejét nem tudom, mikor láthatta valaki idegen a könnyeim. Aztán megérkeztünk Zsuzsiékhoz, dumcsi-dumcsi, nevetgélés és lassan elkezdtem felengedni, megnyugodni. Este 7 körül, mikor mentünk már haza felé, akkor éreztem, mintha kicseréltek volna. Nagyon jó volt!!!!
Hétfőn átjött Anyukám, sőt még a nagy keresztlányom is és együttes erővel neki kezdtünk a visszapakolásnak.
...és akkor most néhány beígért kép Naomi kedvéért
  Ez a szoba külső sarka, ez a festés előtt, mint képen látható, borzasztó állapotban volt. Az utolsó hónapban Dorkát már nem is altattuk a szobájában.
A lakásunk egy 10 emeletes panel 8. emeletén van és pechünkre szélső lakás. Ebből kifolyólag a panel összeeresztéseknél nagyon rossz volt a szigetelés. A szövetkezetünk most jutott oda, hogy szigetelni tudta a végfalakat, így Dorkám szobájának is az egyik fala szigetelve lett kívülről. Mi pedig az ablak falát szigeteltettük belülről. Reméljük így már jobb lesz a szoba klímája.
A szoba észak-keleti fekvésű, a nap max. reggel 10-ig süt be, ezért választottuk ezt az erőteljes narancs színt.
Amúgy, úgy tele van pakolva a szoba, hogy a legtöbb a plafonból látszik :) ami szintén narancs színű...
A szoba az ablak felől nézve, ide fog kerülni a zongora...
Na? Mit mondtam? :)
Felette ezernyi polc a játékoknak és a könyveknek...
Legfelülre Zsani segítségével kerültek fel a régi könyvek...
Amiket Anyukám segített portalanítani...
Még az állatkáink is állandóan velünk voltak, mindig akadt valami nagyon érdekes dolog, amit jól meg kellett nézni...
Lassan, napról napra haladunk, már helyén vannak a játékok, a könyvek, az ágy, az íróasztal, a komód.
Ma a ruhákat szeretném selejtezni, délután pedig megyünk az évzáróra. Idén először talán nem fövünk meg a suli udvarán...
Mivel Dorkám Pünkösd óta nem volt suliban, az osztályfőnöknek nem tudtunk ajándékot adni pedagógus napra, pedig igazán megérdemli, mert egy csupa szív kis nő, igazi tyúkanyó típus. 
Tegnap előkotortam a varrógépem és varrtam neki egy kis ajándékot. Gondolom nem kell senkinek sem bemutatni... :)
...és ....így...ez van velünk mostanában...

7 megjegyzés:

  1. Nagyon szép lett a lakásotok!Teljesen átérzem a helyzeted, mert nálunk is múlt héten volt festés, pénteken végzett a festő és azóta csak pakolunk :) Sőt még a színek is hasonlók lettek.Valamikor én is pakolok fel képeket. :)

    VálaszTörlés
  2. Delfike!
    Úgy látszik egyszerre "bolondultunk meg"! :)
    Micikém!
    Hja! Minket is nagyon meglepett ez az állapot a sarokban. A külső falon lévő penészről sejtettük, hogy ott van, de a sarok minket is traumatikusan ért.Majd most kiderül, hogy ez okozhatta-e Dorkánál a légúti nyavalyákat...

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szép lesz minden!
    Én is ilyen bevásárló szatyrokat varrtam az elmúlt héten a tanító/tanár és óvónéniknek, a 10. után már egy kicsit unom a dolgot, de a kolléganőim nagyon rákattantak... Még 3 hátravan...

    VálaszTörlés
  4. Nagyon köszönöm, drága Ercsi a képeket! Aranyos vagy, hogy megosztottad velünk a szépséges átalakulást!

    A penészfolt tényleg rémisztő! Remélem, Dorka légúti problémáit is sikerült így orvosolni!

    A "segítségeidre" pedig igazán büszke lehetsz!!! Teljesen, mint nálunk! Ha valami nagyobb munka akad, segít az egész család!

    Puszillak, köszi mégegyszer, hogy fotóztál! Tudod, a színek miatt hajtott a kíváncsiság!

    Kitartás, az utolsó pakolászáshoz!
    A szatyorka pedig cukika lett!!! :o)

    VálaszTörlés
  5. Akkor most már elmondható, hogy közelebb a vége, mint az eleje. Még egy kis kitartás! Valóban rémisztő a korábbi penész és sajnos nagyon sok betegséget okoz, tényleg jó, hogy nem aludt Dorka abban a helyiségben!
    Minden elismerésem, hogy az adott helyzetben még volt erőd varrni! Biztosan nagyon örül majd a Tanár néni az ajándéknak.

    VálaszTörlés
  6. Mártikám!
    Akkor örömmel varrtam ezt az egyet, csak hát lett volna helyette ezer dolgom, de nem baj Lilla néni megérdemli!!
    Naomi! :)
    Igazán szívesen!!! :)
    Bizony, bizony! Szép is a nagy család! Kicsit zajos, kicsit zűrös, de nagyon boldog is és egyáltalán...olyan jó, hogy van!!!!!
    Én ezért bánkódok sokat Dorkám miatt, mert, hogy Ő egyedül van. Unokatesója is egyenlőre még csak kettő van, igaz, azokra nagyon büszke, még, ha állandóan össze is kap a kisebbikkel...

    VálaszTörlés
  7. Nagyon szépséges lett, azért vigyázz magadra, igaza vot Janidnak, hogy ágyba parancsolt. (tudod a munka megvár) :)
    Cuki kis segítőid voltak :)

    Ja, és blog arculat átrendezés miatt, majd szeretnék segítséget kérni, de csak a teljes regenerálódásod után.!!

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy benéztél hozzám, hogy írsz nekem!! :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails