Elment a csomagom!

Tegnap postára adtam a csomagomat a Dévai gyerekeknek.
Az érzékenyebbeket egy nagy, bubis-borítékba tettem, a többit pedig zacskóba, azt megint zacskóba, na, és még egy zacskóba... aztán papírba... és még jó sok ragasztó szalaggal is körbe tekertem. (Életemben talán ez a második alkalom, hogy csomagot adtam fel, teljesen tapasztalatlan vagyok e téren.) Az általam készített ajándékokon kívül még tettem a csomagba egykét apróságot( ovis hátizsák, 2 pár új fehér zokni, szép, rózsaszín mamusz, Révai lexikon cd, sajnos nem az egész lexikon van rajta csak A-JÓB-ig, de talán ez is segítség lehet és néhány gyerek vállfa), ezeket az év során gyűjtögettük, tettük félre, hogy majd elvisszük a Mikulásgyárba, de úgy gondoltam inkább most odaadom, hátha oda jön még össze valami más decemberre.

Dévai apróságok

Ma egész nap varrtam.Már nagyon ült a vállamon a Dévai ajándékok elkészítése.
Így ma leültem reggel 7-kor varrni és csak varrtam, varrtam este 9-ig.
Egyszer alkotói válságba kerültem, de egy kávé és hátradőlés csodákat tett. :)

• Kezdtem a kis halacskás zsákocskával, kell a kezdetekhez a gyors siker...
• Majd 2 db Tildás kis dobozka következett. Már régen kinéztem, hogy megvarrom. Tárolni mindenkinek kell, kicsinek, nagynak, fiúnak, lánynak. Sokat filóztam, - tanulva mások tapasztalataiból - mivel merevítsem ki a dobozkát, hogy megfelelő tartása legyen. Így esett a választásom egy marha erős farmer anyagra, plusz vastag flízre. Na, a merevséggel nem volt bajom. A varrógépem is jól vizsgázott, vitte zokszó nélkül! Az aljába tettem még egy-egy kartont szintén farmerrel bevonva.
• Utána a vállfás tároló következett, szintén Tildás ötlettől vezérelve. Mértem, számoltam, szabtam, varrtam, variáltam, gomblyukaztam (na, az most nem akart elsőre összejönni, de nem hagytam magam!) A gombokat Dorkám választotta, szerintem jól sikerült, illenek hozzá.
  
• ÉS! Itt jött az a bizonyos alkotói válság... Varrjak, varrjak, de mit?? Ezt már nem nagyon szeretem. Nem jó sípszóra alkotni, viszont tudom, hogy a szeptemberünk nem lesz egyszerű és a határidő is itt van... Tehát, kávé, sétálgatás, hümmögés, vakarózás és jött az ötlet. Megláttam Dorkám ének órás A/4 cipzáros mappáját. Abban tartja 3 éve az összes énekes cuccát, nagyon bevált... Hátha másnak is jól jönne... Megint mérés, osztás, szorzás és már varrtam is a cicásat.
  
• Aztán úgy belejöttem, hogy varrtam még egyet, ezúttal kicsit nagyobbat és a szürke szíves anyagból.

Szeretettel és örömmel csináltam. Remélem szeretni fogják őket!
(Több kép itt)

Újabb két gólya érkezett...párnák formájában

(Több kép itt)

Újabb két ajándékom készült el, most egy kis-pasis és egy kislányos párna került a gépem (kezem) alól.

Mindkettő tetszik valamiért:

• a fiússal kissé "megszenvedtem", nagyon nem vagyok fiúkra hangolva, de azért remélem szerethető lesz ez a két kis lüke kísértet. A Zsuzsától kapott, két nagyon tuti fiús anyagot egy kis drappal próbáltam kiemelni. Sokat variáltam, hogy melyik tűzéssel dobjam fel az amúgy egyszerű (kunyhó) blokkot. Végül egy egyszerű, vastag"V"-t formáló minta és direkt ehhez az anyaghoz vásárolt, tricolor színű cérna mellett döntöttem.
• a lányosnál már otthonosabban éreztem magam, na, meg a lánykám is segített :) Szóval, az úgy volt, hogy nem akartam ezt is kunyhó mintával varrni, ezért leültem rajzolgatni, addig-addig, hogy egy általam ablaknak nevezett blokkot találtam ki. Na, persze gondolom, hogy ezt már feltalálták előttem és biztos van már neve is, de itt és most ez saját ötlet volt, igaz, hogy egyszerű, de az enyém (mint a magyar narancs a Tanú című filmben :)! ) No, tehát megvarrtam a párna elejét, vatelin, hátlap és következett a tűzés, a szokásos félóra hümmögés után a szívecskés minta mellett maradtam, hűen a macikat körülvevő szívhez. A tűzés után nézegettem a "művem" és arra jutottam, hogy kell még valami kis aranyos a macik köré. Indult a keres-kutat akció és rátaláltam ezekre a helyes kis virágokra, amiket mivel? Na, mivel? Hát gyönggyel rögzítettem. :) Lánykám csillogó szeméből láttam jó úton járok! (Most már Neki is kell varrnom végre valamit, mert már Mindenkinek varrtam, de Ő még kimaradt, pedig a fejemben már ott van sok kész terv, direkt NEKI, csak Ő ezt még nem tudja!) Elkészült szépen a lányka párna is, remélem, a kis macikák "az ablak közepén" sokáig fognak bátorítani, elaltatni és ha kell, vigasztalni egy kislányt.

Fogadjátok Sok Szeretettel!!!!

Az első Dévai "gólyák"

Végre elkészültem az első két ajándékommal.

Sokat filóztam azon, hogy mi legyen belőlük. Pénteken voltam bent a Meseboltban és Katika (Kismackó), akinek a véleményére nagyon sokat adok, azt mondta, kis szatyrok szépek lennének belőlük.

Tegnap reggel nekiálltam, bélés, hátlap, na és kezdjük a tűzést...

De egyszerűen nem vitt rá a lélek, hogy megtűzzem, csíkba, kockába, vagy bárhogy...

Olyan szép a mintája, olyan fantázia van benne, hogy félórás szájrágás, hümmögés, forgatás, hunyorgatás után döntésre jutottam.
A nagyobb elemeket géppel a kisebbeket (alma) pedig kézzel letűztem (életem első kézi tűzése!). Újabb hümmögés és jött a nagy ötlet: GYÖNGY!

(Annyi gyöngyöm van, hogy nem is merem a férjemnek egyben megmutatni, mindig csak egy keveset; az sokkal szelidebb látvány egy férj számára :)...)
Kezdtem a napraforgókkal, majd a kis bogyós ágak a terítőn, utána a másikon a vegyes virág csokron ugyan ezek..., aztán a komód fiókok kaptak gomb fogantyúkat, végül a kislányom ötletére a kancsó kapott még kis szolid, fémeskékes árnyalatú gyöngyöket. Ezek után akartam megvarrni szatyrocskának, de valahogy, úgy éreztem, hogy ennek a falon a helye, ahol lehet nap, mint nap örülni neki, a nyugodt színeit, szép, harmonikus csendéletét nézegetni. (Bocsi, Katika!) Varrtam rá még egy hátlapot (bújtatóval) a tűzések, varrások eltüntetésére és a szép kis virágos anyaggal elszegtem. Igaz, két napom elment rá, de öröm volt varrni! Végig arra gondoltam, hogy remélem, jó helyre kerül majd, oda, ahol szeretni fogják, legalább annyira, mint én és ha ránéznek szép érzésük lesz tőle. Beletettem magam teljesen és remélem átmegy majd!! (Több kép itt)

Dévai előkészületek és a 39-es szám

Most, míg lent voltunk Pélpusztán elkezdtem dolgozgatni a Dévai gyerekeknek szánt kis apróságokon. A Lányommal (10) és a Keresztfiammal (12) közösen választottuk ki ezt a két szalaghímzéses kis mintát. Azt gondoltuk, hogy a kicsik talán a maciknak, -akiket mi Maci Bandinak és Maci Panninak neveztünk el - a nagyobbak pedig a kis láncos szellemeknek fognak örülni.

De készültem egy kis keresztszemezésre is, (legyen szélesebb a választék ! ) a halacskára esett a választásom, mert úgy gondolom, hogy bármilyen korosztálynak bejöhet. A halacskás kezd körvonalazódni előttem, abból úgy gondoltam, hogy egy tornazsákot vagy valami szütyőt varrok, a másik kettőnél még várom az ihletet...Nehéz kilépnem magamból és nem csak lányban gondolkodnom, de nyílván nem csak kislányok várnak, vágynak a szeretetre és a figyelemre és -ami rettenetően fontos, szerintem - a személyes kis tárgyakra.

Holnap ismét öregebb leszek egy évvel, ma még 38 vagyok, holnap 39.

Hűűűha, érdekes lesz kimondani, hogy 39 éves vagyok, hiszen az már majdnem 40. Bár szerintem ez csak egy szám, úgyis annyi vagyok amennyi, jobb napokon simán néznek amolyan "éppen-harmincasnak", rosszabb napokon pedig lazán látom magam 50-nek :) Gondolom, ezzel mások is így vannak, nem?

Nálunk a családban egyébként az augusztus felér egy kiskarácsonnyal! Én kezdem a sort másodikán, Anyukám átveszi a stafétát 14.-én, aztán Apukám 20.-án, aztán jön a Kislányom 23.-án majd visszaveszem ismét az ünnepelt jelzőt 31.-én.

Köszönöm Szüleimnek, hogy vagyok és az vagyok, aki!

Tőlük láttam, hogyan kell bánni az emberekkel, hogyan forduljunk idős és esetleg beteg szeretteinkhez, hogyan szeressük egymást a férjemmel és a lányommal, ők intettek (és sajnos erre még ma is szükség van!) türelemre, csitítottak, amikor robbanni készültem egy-egy emberi butaságon. Mindig mellettem álltak és állnak még akkor is, amikor azt gondolom, hogy nem, mert ők tovább néznek a mánál. Anyukám a mai napig, ha csak megfázok (mint most is) nagyon tud aggodni értem, jön ápol, főz, vagy csak babusgat egy kicsit attól függően mire van szükségem!

És hogy miért írom le mindezt ide?

Mert tudom, hogy olvasni fogják, tudom, hogy ott fognak ülni a gép mellett és pityeregnek, Anyuci nyíltan, Apuci, amolyan férfiasan krákogva, de végre elmondhatom NEKIK mit jelentenek nekem!

KÖSZÖNÖM !! SZERETLEK BENNETEKET!!

Szüleim szeretett Pélpusztájuk legszebb lugasában.

Dévai gyerekek

Szeretném felhívni a figyelmet egy jótékonysági felhívásra.

A múlt héten tették közzé és már sokan csatlakoztak hozzá, többek közt én is.

Hiszek az ilyen segítségnyújtásban, hiszem, hogy MOST el fog jutni azokhoz, akikért tesszük, akikért adakozunk!

Tehát a felhívás:
"JÓTÉKONYSÁGI FELHÍVÁS A DÉVAI SZENT FERENC ALAPÍTVÁNY GYERMEKOTTHONAI
JAVÁRA
Kedves Himzők, Foltvarrók, és mindenki, aki szeret alkotni!
Szeretettel kérlek fel benneteket egy jótékonysági projektben való
részvételre!A Dévai Szent Ferenc alapítvány, Böjte Csaba ferences atya otthonai
részére szeretnék kérni tõletek az otthonok díszítéséhez, otthonossá tételéhez
kézimunkákat. A gyermekek családként élnek, önálló lakásokban laknak,
családonként 10-12 különbözõ korú gyermek nevelkedik. Vannak családotthonok,
ahol az iskolás korú gyermekek a délutánkaikat, estéiket töltik, az otthoni
nagyon rossz viszonyok miatt. Jelenleg 49 otthonban, családotthonban folyik a
szeretetteljes munka a gyermekek felkarolására, nevelésére, testi és lelki
megsegítésére. A gyermekek tiszta, nagyon egyszerû viszonyok között élnek.
Szeretném, ha együtt meghittebbé, szeretettel telibbé tudnánk varázsolni a
minennapjaikat, ha a kezünk munkája által közvetített szeretet simogatása
eljutna hozzájuk. Minden egyes apróság nagy kincs a számukra, nagy-nagy örömet
tudunk szerezni ezzel nekik. Aki szeretne segíteni, aki szeretne így szeretetet
adni, az kérem készítsen a gyerekek számára valamit! lehet ez egy falikép, egy
szekrénybe akasztható zsebes tároló, egy párna, egy tornazsák, asztalterítõ,
vagy egy gyerekjáték, kötött, vagy horgolt maci, baba, vagy bármi, ami a
gyermekeknek, és nevelõiknek hasznos, örömet szerez. A gyerekek 3-18 évesek.
Munkámon kívül szeretnék hozzájárulni a jótékonysági akcióhoz vásznakkal,
kitekkel, kötõfonalakkal, valamint patchwork textilekkel. Kérlek benneteket,
jelezzétek, ki az aki szeretne készíteni valamit, és kér-e hozzá
alapanyagokat.(zsuzsa.kis@t-email.hu, tuvarazs@fibermail.hu) Valamint bármi
kérdésetek felmerül, szívesen válaszolok! Hamarosan fel fogom tenni egy
jótékonysági menûpont alá az igényelhetõ kiteket, vásznakat, textilek et, egyéb
kellékeket. Szeretném, ha jeleznétek, mi az amit elkészítenétek, mire
számíthatunk!Szeptember végéig készülnének az ajándékok, melyekbõl aztán október
elején 1 hetes jótékonysági kiállítást rendeznék, majd eljuttatnánk az
alapítvány javára. Minden ötletet, észrevételt, javaslatot örömmel veszek, és
elõre köszönöm Mindenkinek, aki részt kíván venni, aki áldoz erre idejébõl!Az
alapítvány munkájáról a gyerekekrõl az alábbi honlapon olvashattok!Szeretettel várom a
visszajelzéseket, és kérem aki egyetért az a blogján, egyéb helyeken segítsen
terjeszteni a felhívást!Köszönöm! Zsuzsa "

Jelentkeztem, email jött,ment, Zsuzsa nagyon kedvesen bíztatott, anyagot küldött, amit ma kaptam meg. Hát, mit ne mondjak, megremegett a kezem, amikor megláttam milyen szép, értékes anyagok érkeztek, jellemző módon az első gondolatom az volt: "Jaj, istenem csak el ne rontsam!..."

Az édes kutyusos és cicás anyag

A gyönyörű konyhai csendéletek...

A színharmónikus háttér (remélem senkit sem bántok meg ezzel a szóval) anyagok, amik tökéletes kiegészítői a többinek!

Elindult a fantáziám, aminek maximum az ügyességem tud határokat szabni. :-)