Segítsünk Harcoskának

Ma, internetes barangolásomkor akadtam egy blogra, egy bájos fiúcska, Veres Csabika, azaz Harcoska blogjára.

3 éves pici fiú koraszülöttként jött a világra, és betegsége miatt nem lehet normál módon táplálni, csak szondán keresztül. Ez nagyon nagy terhet ró a családra mind fizikailag, mind lelkileg, az anyagiakról nem is beszélve. A szülők, akik szerintem szintén megérdemelnék a "harcos" jelzőt, segítséget kérnének.
A mostani akciójuk:

• elsősorban, hogy a Facebook-on meghirdettek egy eseményt: legyen 1000 ismerőse Harcoskának, ezáltal, hátha eljut olyan jóindulatú emberekhez a története, akik tudnának segíteni gyógyulásában. 
• Másodsorban kérnek csak anyagi támogatást. 

Kérlek, ha tudod, segítsd egy "like-olással" Facebookon Csabikát és szüleit és ha a blogodban is szentelnél rá egy bejegyzést, még több felé eljuthatna a kérésük.
Ez igazán nem kerülne sokba egy kis élet, egy harcos család megsegítésére, ugye?!

Violini és a Gond-viselő ház

Viloni blogja is 1 éves lett és tőle nem váratlanul egészen szokatlanul, de méltóképp ünnepli.
Ő és családja Budapesten élnek, valahol a Thaly Kálmán utca környékén. Jártában-keltében észrevett egy csöndesen üzemelő szociális központot, a Gond-viselő házat.
A központ weblapjának a bemutatkozó oldalán ezt olvashatjuk:
"Értelmi akadállyal és halmozott sérülésekkel élő fiatal emberek sok akadály és nehezítő tényező ellenére ugyanolyan teljes és szép életet akarnak élni, mint kortársaik, joguk van erre. Vágynak a közösségre, dolgozni, tanulni, szórakozni akarnak, családjukban szeretnének élni. Maguk nem képesek a sorsukat irányítani, a család és a szakemberek felelőssége alapvető, meghatározó. A pozitív diszkrimináció elvi alapján biztosítanunk kell a lehető legoptimálisabb komplex életvezetésük körülményeit. Ezt a feladatot vállalja a programunk."
Mindenki vágyik rá, hogy hasznos tagja legyen szűkebb (családja) vagy tágabb (hazája) közösségének. Itt a fiatalok megtanulnak varrni és nem akármilyen szép és minőségi munkák kerülnek ki a kezük alól! A fent látható babaruha, csörgő és babzsák is ott készült.
Ajánlom figyelmetekbe a honlapjuk webáruházát.
Violini a saját blogjának születésnapját arra használta fel, hogy -nem a saját blogját népszerűsítse, hanem- ennek a jó kezdeményezésnek adjon egy kis reklámot, ebben szeretnék én is segíteni.
Álljunk mellé, vigyük hírüket!

Gazdit keresek!

Megszülettem Anyukám örömére, gazdáim bánatára.
Amíg Anyukám szoptatott maradhattam, de aztán kegyetlenül kiraktak a hideg utcára. Sírtam, sírtam, keresgéltem az otthonom, de nem találtam. Közben megfáztam, lefogytam, a szép selymes bundám is bekoszolódott, összecsomósodott. Aztán egy szép napon arra jött egy kisfiú és egy néni. Megsajnáltak és haza vittek. Aztán elvittek egy érdekes szagú helyre, ahol egy fehér köpenyes bácsi megnézte a fülemet és a torkomat, adott gyógyszert is. Aztán a néni lakásában azt mondta nekem a néni, hogy egyenlőre a fürdőszobában élhetek, - de finom meleg is van itt! - amíg meg nem gyógyulok, mert kint a többi részben lakik már két öregebb cica lány, az egyik már nagyon öreg és hisztis, állandóan prüszköl rám! Ha meggyógyulok - a fehér köpenyes bácsi szerint 2 hét múlva - a néni azt ígérte, hogy fog nekem egy szerető, kedves gazdit keresni, akinek én leszek a legszebb cica és sokat fog simogatni én pedig addig is gyakorlom a hízelkedést, a dorombolást, hogy meg tudjam majd hálálni neki a szeretetét! Mert nagyon rendes leszek, az biztos. Ha Te szeretnél engem haza vinni, akkor kérlek, írj ide!

**********************************************

Frissítés:

Már nem keres gazdit ez a cicalány, mert nem bírtunk volna tőle megválni, így hozzánk költözött és Ő lett a mi Lüszink, akit nagyon szeretünk és tényleg jó cica lett, ahogy ígérte. :)