Horgoltam apróságokat és varrtam kicsit nagyobb apróságokat.
Egyszerűen imádom ezeket a kis kulcstartókat és meglepő módon mások is! :)
Múlt pénteken Gina mutatott egy helyes kis angyalkát, nekem így sikerült.
Tök cuki, csak fura számomra, hogy nincs arcocskája, na, de nincs az kőbe vésve, hogy nem is lehet neki, nem igaz?
Múlt héten megvillantotta magát a tél, Lulukám cidrizett néha séta közben, nem volt más hátra, varrni kellett melegebb rucit, téli mellény formájában.
De! Ha már varrok egyet, miért ne varrjak többet is... más kutyus is fázik, más gazdi is aggódik... :)
Minden erőfeszítésem ellenére a fényképeken nagyon halovány rózsaszínnek mutatja magát a bélése, pedig az életben nagyon is kellemes rózsaszín... na mindegy... van hova fejlődnöm ezen a téren... is! :)
Incsi-fincsi, puha, meleg. Most úgy áll benne, mint egy rakás szerencsétlenség, de majd meg fogja szeretni az én kis bestiám, amikor a nagy hidegben tipegünk séta gyanánt a dzsindzsásban.
Varrtam mást is, de arról aztán végképp nincs még publikálható minőségben fotó, talán holnap...
horgolmányom.
Lulukánk, ahogy haza jöttünk a nyaralásból, az első séta alkalmával bekapott egy csúnya bélfertőzést.
Szegénykémet nagyon megviselte, csak akkor tudott nyugodtan pihenni, ha mellettem lehetett. Legrosszabb napja a hétfő volt, így aznapra minden betervezett tennivalómat félretettem és csak őriztem, ápoltam, simogattam a kis drágámat. De ölbe tett kézzel még sem tudok ülni, így többek közt ez az apróság készült.
Tegnap megérkeztek a Szalay könyvkiadótól rendelt könyveim.
200 horgolt blokk
200 hullámos minta
200 minta babatakarókhoz
A kiadótól megrendelve 500,-/db volt az ára. Ennyi pénzért még egy valamire való újságot is nehéz venni, most megint van esti mesének való könyvem egy időre. :)
Dorkám is kért egy virágot, természetesen rózsaszínben.
Hajgumira dolgoztam rá, hogy használhassa is, ne csak nézhesse.
Nagyon jól áll a hajában, szerintem :)
Terveim közt szerepelt még egy dolog, amit Kicsikatónál láttam.
A kör hatszögesítése, szintén Annás útmutatása alapján
ÉS!
Minap voltunk fonal beszerző úton Siófokon, mivel már sok-sok éve nyaralunk Pélen, Siófokot eléggé feltérképeztem rövidáru boltokból, a Fő utcában van egy kis boltocska, sok fonallal és sok egyéb aprósággal. De a bolt legnagyobb kincse és ezt remélem a bolt tulajdonosa is tudja, az eladó hölgy, Judit.
Aranyszíve és aranykeze van. Beszélgettünk róla, hogy még csak most ismerkedek a horgolással és rögtön felajánlotta, hogy megtanítja nekem a tuniszi horgolást, aztán beszélgettünk tovább és szóba jöttek a gyöngyök és a gyöngyhorgolás, azt is rögtön felajánlotta, hogy megtanítja, csak fűzzek fel gyöngyöket a megadott módon, majd menjek be hozzá és megmutatja.
Ez a nap, tegnap jött el és ez lett belőle:
Csak a kép kedvéért formáztam szív alakúra a kis kukacot. Maga a gyöngyök borzasztó minőségűek, de csak ez volt itt, ám a technika megtanulására megfelelő volt. A gyöngyhorgolásra tavaly augusztusban figyeltem fel, amikor Katánál jártam, és kezembe vehettem egy ilyen kis cuccost, már akkor tudtam, hogy egyszer majd mi még összejövünk. Hisz nálam, ha gyöngyről van szó, az már félsiker... :)
Ma a tuniszi horgolással igyekszek némi barátságot kötni...
Mód felett izgalmas számomra ez a horgolás, bár azt nem hiszem, hogy neki állnék egy pulcsit horgolni magamnak...na jó, kötni sem...pedig azt régebb óta gyakorlom, némi sikerrel...Szóval egyenlőre ezek az apróságok - pusztán gyakorlás céljából - kerülnek ki a kezeim közül. Próbálom megtanulni a leírások nyelvezetét és a rajzok útmutatásait.
Ugye, először jöttek a kisvirágok, amikből mutattam már egy-párat, azokból születtek még újabbak:
Aztán Kicsikató blogjában találtam ezekre a jó kis ajánlásokra a Horgo-blogban, Annás tett közzé több egyszerűbb leírást (köszönet érte!) olyan kezdőknek, mint én vagyok:
Látom én, hogy kissé girbe-gurba és nem is túl egyenletes (még!), de az enyém, hát vállalom és legalább van hova fejlődnöm. Nem? :)))
Pélpuszta-híradó, képekben:
Janimmal
Lulukám az öreg kutyával, Szepivel.
A kép teljesen jellemző módon mutatja be a meghitt kapcsolatukat.
Lulu Benji-babával.
Az, hogy baba, az némi irónia, ugyanis Benji akkora, mint egy ló! Benji egy apró, kiskölyöknek nézi Lulut, ami jó, mert néha Lulu megközelíti Benji etető tálját, amit a jogos tulajdonos nem néz túl jó szemmel, de a betolakodó méretére való tekintettel nem kap oda, csak meglendíti hatalmas orrát és arrébb pöcköli a kis pofátlant. :)
Lüszi cicánk első bátortalan lépései a pélpusztai-kalandparkba.
Nem bírok leállni, csak horgolom ezeket a cuki kis virágokat, és már mások is megirigyelték Zsuzsinál látva az első prototipust, ezt:
és azóta ezek a kis díszek születtek Zsuzsi kalapjára
(igaz, Zsuzsi tűzi őket máshova is, amint a fenti kép mutatja! :) )
(Személyes kedvencem a piros boglyas és a rózsaszín-fehér tripla szirmú)
Most már valami másik leírás után is kellene nézni... tegnap akartam venni valami horgolást tanító könyvet, de nem volt az Alexandrában. Fura. Kicsikatónál láttam egy helyes bögre-bukszát, aki az ötletet Csipkebogyótól szedte... na azzal nagyon szemezek. Vajon sikerülne?
Mint legutóbb írtam készülgetünk lassacskán egy nagyobb "műre", de a kreatív társam, kicsi lányom váratlan nyaralását tölti Mamájáéknál Pélpusztán, így azt kicsit félre kellett tennem. Ennek most egy kicsit örülök is, mert tudtam további két apróságot készíteni a hozzá.
Egy apró kis mondás, mely kedves, bájos, nem erőszakos és főként igaz. Útravalónak gondoltam a kislányomnak.
(Nem mintha szárnyára szeretném már bocsájtani, de nem árt, ha rögzíti magában! :)) )
...és egy jó kívánság: a legtöbb, amit egy Anya kívánhat Gyermekének...
A másik két apróság, -mert, hogy apróság az is, de nekem - roppant nagy örömöt szerzett a készítése:
ez a technika nagyon praktikus nyaraláskor, mert nem nagy helyigényű, nem veszélyes utazás közben, mert nem kell szúrós, hegyes segédeszköz hozzá,
mostanság hatalmas reneszánszát éli és
én még soha nem próbálkoztam vele.
Mindig is tiszteltem azt, aki ehhez is értett, például Mmama, mert azt mindenképp elismertem, hogy fantasztikus dolgokat lehet vele alkotni. Ennyi bevezető után talán már kitalálható, hogy a horgolásról írtam.
Néhai anyai nagymamám nagy mestere volt ennek a technikának is, sajnos túl későn kezdett el érdekelni a horgolás, ahhoz, hogy tőle kérhessek tanácsot, pedig fantasztikus dolgokat horgolt annak idején és biztos sok tanácsot tudott volna adni...
Miért pont most kezdett el érdekelni? Mert mindenhol ezt látom: az újságosnál, a blogokban (Igen! Naomi beetted magad a bőröm alá a cuki kis virágocskáiddal és Te is Juditkám az édes kis takaróddal!!! :D) és egyre inkább azt gondoltam, hogy nem szabad hagynom elmenni mellettem ezt az őrületet...
A hugicám vett egy cuki fehér kalapot és kért, hogy csináljak rá mindenféle fajta virágot, amivel oldalt feltűzheti a a karimát. Ez adta meg a végső lökést, virágot fogok horgolni.
De hogy is kell hozzá kezdeni? Miért van az internet? Van, aki innen tanult meg táncolni (nem is rosszul!) akkor talán nekem is menni fog a horgolás innen. Hétvégén vadásztam a youtube-on... hogy mi minden van ott az döbbenet!!
Ott találtam egy oktató videóra, megnéztem egyszer-kétszer, sokszor. Aztán ma elmentem venni fonalat és horgolótűt, aztán neki álltam...
Előttem a laptopom, helyes kis amcsi nő magyaráz, természetesen angolul, nézem, megállítom, visszaléptetem, számolom, böködök, visszabontom és
megszületett először ő:
...majd ő:
Most úgy érzem magam, mint az, aki hallás után tanult meg egy darabot lezongorázni, de ha arról van szó, hogy mutassa meg mi egy hármas hangzat, vagy egy nyújtott ritmus, akkor azt sem tudja eszik-e vagy isszák, holott épp az imént játszotta le...
No tehát, halottam olyan varázs szavakat, hogy egy ráhajtásos pálca, két ráhajtásos pálca, láttam már rajzokat, amik állítólag horgolás leírások, nekem hieroglifák. Tehát itt a lecke, végre megint találtam tanulni valót. Óvatosan kérem a kritikákat, ezek az első szülöttjeim, nem ér cikizni őket!! :)))
A videót is ideteszem, hátha másnak is pont Ő fogja meghozni a kedvét "crochet"-elni! :))
