A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 16., hétfő

Húsvéti ajándékom Dorcsikámnak

Dodókámnak szerettem volna egy tavasziasabb hangulatú táskát varrni a régi tasija helyett. Kapóra jött, hogy a tavaszi szünet(ecske) 3 napját Pélen töltötte Anyukáméknál.
Tudtam, hogy farmerből, ráadásul világos farmerből szeretném varrni, körül néztem a farmeros dobozban és megtaláltam őt, a tökéletes alapanyagot:
 A pillangót mindenképp szerettem volna a táska fedlapjára varázsolni. Némi gondot a pillangó elhelyezkedése jelentette a nadrágon, kissé átcsúszik a nadrágszár hátuljára. De végül sikerült megoldani a problémát. :) Úgy varrtam fel, hogy puhán kidomborodjon a fedlapból, simogatásra csábítva használóját.
Színes vállpántot kapott a kis táska, hátulra cipes zsebet, belülre kis fakkokat a mobilnak, bérletnek és pénztárcának és a kulcsőr is elmaradhatatlan tartozék.
 Dorka nagyon örült, amikor megkapta. Szerette ezt a farmerját, különösen a pillangót rajta, így megmentettem neki és még simizheti egy ideig a kedvencét :)

2012. április 4., szerda

Tavaszi kis táska

Zsuzsikám, a hugicám kért egy tavaszi, hétvégi kis táskát. Egész héten nagy táskát kell cipelnie fontos iratokkal és rengeteg nélkülözhetetlen dolgokkal tele...
De, ha jön a hétvége, szeretne fellélegezni, és egy akkora táskával menni ide-oda, amibe csak a - nem kis méretű - pénztárcája, zsepije, kulcscsomója, mobilja fér el.
Már kész voltam a táskával, amikor bevillant, hogy biztos örülne Zsuzsi egy zsepitartónak, sok időm nem volt már, mert már úton volt Zsuzsika hozzánk a táskájáért. Így gyorsan egy egyszerű zsepitartót varrtam neki. Egyszerű, de megy a táskához, ami Zsuzsikámnak nagyon fontos! :)
Használd sokáig örömmel Zsuzsikám, minden centijét nagy-nagy szeretettel varrtam NEKED!!! 

2012. január 11., szerda

Karácsonyi ajándékaim

Még nem is mutattam, hogy miket készítettem egy-két családtagomnak.
Először is drága Édesanyám ajándékaival kezdeném a sort. Kell hozzájuk némi magyarázat is :)
Anyuci azt kérte, hogy szeretne egy olyan lapos neszit, amibe az utazós gyógyszereit tudja tartani és konkrét méreteket adott, de a többit rám bízta...
...Már megint félúton vettem észre, hogy meggypirosból varrok...hiába, nem tudok elvonatkoztatni, valahogy a piros mindig előkerül, ha Anyuciról van szó :)
Tudni kell Anyucikámról, hogy nagyon szereti az állatokat. A cicákat, kutyákat különösen. Szeptemberben kaptak Zsuzsikától egy szürke huncut kiscicát, a Misit. Azóta, a napi telefonjaink egyik vezérmotívuma: "Nahát ez a Misi!" felkiáltás és ezután Misi legújabb kalandjai, rosszaságai következnek. Ez adta az ötletet a cicás applikálásra, majd a hátuljának a tűzésén gondolkodtam. Hosszan. Hosszan. Aztán jött a megvilágosodás. Megörökítem ezt a mondatot. Életem első géppel írása volt ez, első nekifutásnak nem is volt olyan nagyon nehéz.
Anyuci másik kérése egy nagyon színes tolltartó volt, a fazonját is megtárgyaltuk.
Ez lett belőle:
itt bandáznak: :)
Már rég szerettem volna Anyucinak egy ilyen fülbevalót fűzni, most itt volt az alkalom. Nagyon nehéz volt fényképezni, mert csillogott-villogott, mint Salamon töke. Nagyon szép delicából készítettem, ez egy vegyes szín összeállítású gyöngycsomag, mind fémes csillogású, de az aranynak és az ezüstnek különböző árnyalatiból. A kis pikók pedig bronz színű 15/0 kásából készültek. Jó volt látni, hogy sikerült eltalálnom Anyucinak ezt a színt, mert nagyon jól állt neki!! :)
Ágikának megtetszett Dorka "sulibajárós" kis táskája.  
Hát varrtam neki is egyet:
Zsuzsika kari ajándékát megbeszéltük vele előre, egy rongyszőnyeg falvédőt kért, de meglepi nélkül nem karácsony, a karácsony.
Ez a füli neki készült:
(minta: Florelei by ZoknisPanka)
Ezt a dobozkát a pw.klubunknak helyet adó műv.ház dolgozói közül varrtam valakinek. (A csoportunk készített minden dolgozónak egyet, teleraktuk mézeskaláccsal és egyéb finomságokkal és ezzel a szerény ajándékkal köszöntük meg egész éves munkájukat.)

2011. április 8., péntek

Tartozásaim 1. : Kaptam, kaptuk...

 Rengeteg tartozásom gyűlt össze, de időm jelenleg a legkevesebb, ezért apránként, tőlem szokatlan módon viszonylag szűk szavúan pótolgatom őket.
Első, legfontosabb:
Magdika, aki szentül elhatározta, hogy létrehozza Csepel sziget legnagyobb, legszelídebb mackó farmját, úgy döntött, hogy egy bájos apróságot elküld hozzánk a csapatból. 
Ez Őke:
Igen. Őke nagyon pici. Kb. 10-12 cm tetőtől-talpig. Igazi "Magdikaság!" :))
Magdikám! Nagyon köszönöm!!!

A másik tartozásom: Roberta tett nálunk egy rövid látogatást kb. 1 hete és ezeket a cukiságokat hozta nekem és Dorkának.
Az aprócska neszi, -amit Roberta jellegzetes, szépséges hímzése díszít- az enyém és a kis katicás pénztárca Dorkámé.
Robertám, drága! Dorka nevében is nagyon köszönöm!! :)

2011. január 29., szombat

Csomagot kaptam...

...váratlanul.
Január elején kértek egy kis segítséget tőlem, szívesen segítettem, nem vártam semmit cserébe. De mégis kaptam egy szuper kis csomagot. Mutizom is őket:
Abilétől kaptam:


Molikától kaptam:


Lidérckétől kaptuk:


...és még egy hajcsatot is kaptunk, de azt Dorkám rögtön használatba vette:


Csajok!! Tényleg nem ezért segítettem!!!! De azért nagyon örülök mindennek és köszönöm, köszönjük Dorkámmal.

2011. január 24., hétfő

...és újra kisüt a nap

Igaz, hogy Zsuzsikám névnapja még csöppet odébb van, de nem bírtam magammal és oda adtam neki, amit varrtam neki, hogy tudja használni mihamarabb.
Igazság szerint magát a borítót megbeszéltük még decemberben, de minden egyéb részlet már meglepi volt.
Zsuzsikám tisztán hozza horoszkópját, az ikreket. Kicsit szinte tudathasadásosan két ember lakik benne. Egy nagyon komoly, nagyon felelősségteljes (talán túlságosan is az) felnőtt és egy gyermeki, kedves, vicces kis emberke.
Mostanában nagyon sok gond nyomasztja a vállát, aminek a megoldásában csak a lelki támogatásunkat élvezheti, de segíteni ténylegesen nem tudunk neki. Ezért gondoltam, hogy viszek neki az életébe egy kis vidámságot.
Számomra az égen a szivárvány mindig vidámságot, a reményt jelenti. Szeretem nézni, gyönyörködni benne. Gondoljatok bele. Mit is jelent? Esett az eső, ami lehet áldott vagy félelmetes, de már vége és újra süt a nap, az éltető nap. Felszáradnak az utak, meleg lesz újból. Minden megy tovább. Csak talán kicsit több vidámsággal. Hisz, ha felnézünk az égre, láthatjuk ezt a csodálatos égi tüneményt és kivételezettnek érezhetjük magunkat, amiért ebben a ritka látványban van részünk. Ezt érzem akkor is, amikor Zsuzsikámra gondolok, büszke vagyok rá és örülök, hogy Ő az én testvérem, a kishúgom.
Ezért varrtam neki ezt a borító elejére, hátha neki is örömöt hoz majd az életébe, de a REMÉNYT mindenképp.


Szóval, ez egy mappatartó.
Zsuzsinak nagyon sok iratot kell magával cipelnie nap, mint nap, ezért egy önhordós irattartót gondoltunk ki közösen még decemberben, és mint írtam fent, minden más rám lett bízva.
A részletek:
A pihe-puha tapintású, de masszív fülek felvarrását kis jojókkal takartam el, a képet rózsaszín keretbe foglaltam, és a felső csíkot még meg is hajtogattam, ami ad neki még egy kis játékosságot, természetesen a gyöngyök most sem maradhattak el.
A tartó hátulját egyszerű, szabadgépi tűzéssel erősítettem, dekoráltam meg, de cserébe karakteres rózsaszínnel.


Hogy stabilan benne maradjanak a papírok, saját anyagából készített megkötőt kapott a mappa, a megkötő végére egy kis rózsaszín golyó került, szintén saját anyagából.

Kiterítve, színoldalról:


Kiterítve, a belső oldal felől, még üresen:


Igyekeztem sok kis cuki részletet beledolgozni mindenfelé, hogy mindig legyen mit felfedezni rajta, például ezt a szívecskét, amit alábéleltem, körbe tűztem, és a virágok közepébe apró kis francia csomókat varrtam.


A dosszié önhordó jellege miatt gondoskodni akartam arról is, hogy semmi se pottyanhasson ki a dossziéból, ahogy Zsuzsikám lóbálja azt, ezért kapott mindkét oldal belül egy-egy takarót, ami, ha szorosan beköti a mappát, akkor a helyén tart egyrészt lefűzőtasakba tasakba tett papírokat, másrészt a jobb oldali zsebekbe rakott apróságokat.


Belülről, mappával együtt:


Használd sokáig Zsuzsikám, hozzon életedbe sok szép, vidám napot!! Nagyon szeretlek!!!!

2010. december 28., kedd

Nagykorúnak ajándék

Keresztlányom, Zsani, december 23.-án töltötte be a 18. évét.
Eredetileg mást szerettem volna neki készíteni, de arra egész egyszerűen közel s távol nem lett volna elég időm. (De, sebaj! Ami késik, nem múlik!)
Így ezt a méretes díszpárnát varrtam neki, amit igyekeztem olyan simára, finomra készíteni, hogy egy délutáni csicsika kísérője is lehessen. A huzatot,magát is béleltem flízzel és csak annyira steppeltem, hogy megadja a tartását, de ne keményítse be kellemetlenül. Hátulja is simi-simi betétet kapott. A belső párna mérete 50x50 cm lett, melyet szilikonizált töltőanyaggal tömtem ki a rugalmasság kedvéért.
A párna közepét egy farkasos anyag adta. Zsani kedvenc állata már évek óta a farkas. Ami kitűnő választás, mert nagyon illik hozzá!


a párna:


...és az ünnepelt kezében:


Isten éltessen sokáig Zsanikám! Legyél olyan erős, ügyes, öntudatos nő, mint, amilyen kicsi lányként is mindig az voltál!!!! Szeretlek, mindig számíthatsz ránk!!!!!!

2010. augusztus 11., szerda

Ajándékom érkezett...

Tegnap csomagot kaptam Magdikától. Szülinapomra lepett meg a drága. Hát, ha láttatok már izgatott, villám gyors boríték megsemmisítést, akkor szorozzátok meg kettővel és akkor nagyjából helyben vagyunk.
A csomagból ez a szépség csusszant  a kezembe. Tökéletes ajándék, ami nem csoda, hisz Magdika ötletessége a biztosíték mindenre, amit készít. Mindenbe belevarrja a figyelmét, szeretetét, fantáziáját. Imádom a kis részleteket mindenben, ami kikerül a keze alól.

Egy csodálatos füzetborító, füzettel együtt! Pihe-puha, ölelnivaló, simiznivaló...
De akkor lássuk azokat a bizonyos részleteket:
Ezt a red-work mintát Magdika saját kezűleg rajzolta meg, rám gondolva! Egész élethű, bár lehetne farosabb az a mennyecske... :)) 
...és nézzétek, még Lüszi cica is ott van! 
...ilyen kis pufin dudorodik ki a fedlapból a hímzés... tök jó simizni!!!!
Mintához passzoló gombbal lehet zárni a borítót.
3(!) könyvjelzője is van a borítónak.
Ilyen a belső oldala a borítónak, még kis cipzáros zsebecske is van a kis kallódó papírfecniknek...a cipzár húzókája is cuki kis díszt kapott.
Ezenkívül kaptam egy, a könyvhöz passzoló kis terítőt, amin a monogramom van. Nekem még sosem volt ilyenem! Úgy értem a monogramom által jegyzett zsepi vagy terítő vagy bármi. Ez olyan érzés, mint ha stafírungot kaptam volna!!!!!!!
Ugye milyen szép?
Drága Magdikám! Nagyon köszönöm ezt a gyönyörűséges ajándékot, nagy örömöt szereztél vele!!!!!

2010. június 15., kedd

Magdikánál jártunk...

Hétfőn olyan jó napom volt, mint mostanában régen.
Meglátogattuk Dorkámmal Magdikát. Hosszas szervezés után ez az egy nap volt lehetséges közel s távol.
Reggel 9-re érkeztünk meg és hoztuk magunkkal a felhőket és a hideget. Na, meg egy kis ajándékot.
A látogatásunk legfőbb apropója ugyanis Magdika kerek számú szülinapja volt. Dorkám egy kis üvegmatrica mandalával készült Magdikát megköszönteni:
Én pedig egy kis saját készítésű peddignád-kosárkával...
...és egy varrós dobozzal készültem, aminek a tetejét több technikával díszítettem. Festettem, varrtam, és ragasztottam rá kristályokat is...
...a belsejét pedig Barbi hatására textillel béleltem.
Ismét bebizonyosodott, hogy Magdikával nagyon egy hullámhosszon tudunk lenni, úgy beszélgettünk, mintha előző nap váltunk volna csak el egymástól, pedig volt az már majd' egy éve. Csak beszélgettünk, meséltünk egymásnak az életünkről , a családról, Magdika ismét mutatott egy-két trükköt a varrás terén. Incsi-fincsi sütikével, házi szörppel, isteni ebéddel kínált bennünket, meg fagyival. Úgy elrohant az idő, hogy már indulnunk is kellett haza, mert Lulukánk itthon, keresztbe tett lábbal várt, hogy vigyük már sétálni, dolgát intézni...Ahogy vezettem haza felé, a látogatásunkon járt az agyam és akkor jöttem rá, hogy még mi mindenről nem beszélgettünk...na, de ne legyek telhetetlen! :)
Magdika búcsúzóul Dorkám kezébe nyomott egy ajándékszatyrocskát, amiben ez a bájos kis hölgyike lapult egy tábla csoki társaságában:
Olyan jó volt, olyan jól éreztük magunkat, köszönjük Neked, Magdika ezt a szép napot!!!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails