Az áprilisi alkotónap Colette-tel

Már igen csak beszerettem volna mutatni a legújabb táskám, hisz az előző erősen télies hangulatú volt. Szóval járt nekem egy tavaszi-nyári táska, nem? :))
Volt ez a bizonyos április szombat Colette-tel, vártam már nagyon, örültem is, jól is éreztem magam, de olyan szinten dekoncentrált voltam, hogy alig haladtam a táskámmal. Csak az elejével lettem majdnem kész és a hátuljának a zsebét kezdtem el. Az összes többi az otthonom békés nyugalmában fejeződött be.
Amit tudtam:

• világos farmer táskát szeretnék
• nem áthajló tetős, hanem cippes záródással
• vidám darabot
• a régi táskámmal nagyjából azonos méretűt.

Dorka egyik régi régi farmernadrágja látta kárát új táska béli elhatározásomnak. Némi kord díszítést leszámítva újrahasznosítás jegyében született meg a legújabb kedvencem. A farzsebek kerültek előre, kord fedlappal, és egy nagyon régi szürke farmernadrágom is bekuncsorogta magát csak úgy, jelzés szinten. Colette ötlete alapján kerültek a táska elejére azok a kis függőleges kord díszek. Végül is, gondoltam, kellenek az új effektek. De egész addig nem tudtam megbarátkozni vele, amíg itthon rá nem került a farmergomb. Így már én vagyok, ilyen vagyok, ez vagyok! :)

Ilyen lett,
használom már jó ideje és
jelentem: SZERETEM!!! :)

Jól kijövünk egymással!

Éljen az évszak váltás! :)

(Erős egy hónappal megkésett bejegyzés)
Zsuzsikám kérte, hogy váltsuk már le az ő téli táskáját.
A változatosság kedvéért most nem kordból, hanem farmerból kérte a táskáját. A farmert is ő adta, egy számára fontos ember itt-ott kikopott nadrágját.
Szeretem stimulálni az emberek érzékszerveit. Egy táska esetében a hallás, szaglás, ízlelés kimarad, de a látás és tapintás előtérbe kerül. Zsuzsi nagyon szereti a munkáját, de stresszes, nehéz munkája van, ezért arra gondoltam, hogy jó lenne neki egy olyan táska, amit, ha simogat, akkor egyszer csak el kezd áramolni a "csíí" és nem mellesleg jópofa is. A díszítés technikáját már rég kiszerettem volna próbálni. Keskeny ferde csíkokat vágtam, beráncoltam és csiga vonalban rávarrtam a táska fedlapra. Mit mondjak. Felszabadító, izgalmas érzés volt, csak úgy szabadon  (persze némi előre elgondolás után) varrni a csigát. Belülre természetesen egy rakás zseb került és kívülre is 2 cippes zseb a régi jól bevált, belakott gombos táska tapasztalatai alapján. :)

A táskához készült sok apróság: 

egy tolltartó, amit egy kis maradék fodrocskával tettem stílusossá és a szívemet is belekavicsoltam :)

...egy neszi...

...egy lapos neszi...

...egy papírzsepi tartó...

...egy aprócska gyógyszertartó...

Végezetül mutatom együtt:

"Apróságok össztánca"

Húsvéti ajándékom Dorcsikámnak

Dodókámnak szerettem volna egy tavasziasabb hangulatú táskát varrni a régi tasija helyett. Kapóra jött, hogy a tavaszi szünet(ecske) 3 napját Pélen töltötte Anyukáméknál.
Tudtam, hogy farmerből, ráadásul világos farmerből szeretném varrni, körül néztem a farmeros dobozban és megtaláltam őt, a tökéletes alapanyagot:

 A pillangót mindenképp szerettem volna a táska fedlapjára varázsolni. Némi gondot a pillangó elhelyezkedése jelentette a nadrágon, kissé átcsúszik a nadrágszár hátuljára. De végül sikerült megoldani a problémát. :) Úgy varrtam fel, hogy puhán kidomborodjon a fedlapból, simogatásra csábítva használóját.
Színes vállpántot kapott a kis táska, hátulra cipes zsebet, belülre kis fakkokat a mobilnak, bérletnek és pénztárcának és a kulcsőr is elmaradhatatlan tartozék.

 Dorka nagyon örült, amikor megkapta. Szerette ezt a farmerját, különösen a pillangót rajta, így megmentettem neki és még simizheti egy ideig a kedvencét :)

Tartozok még egy beszámolóval...

... a legutóbbi Colette-tel töltött alkotónapról.
Ez az alkalom még tavaly novemberben volt.
Számomra érdekes témát vetett fel Colette. Kötött pulcsik újrahasznosítása egy használati tárgy varrása kapcsán. Gyakorlatias agyam van. Szeretem, ha egy tárgy nem "csak" szép, de használati értéke is van.
Arra nagyon kíváncsi voltam, hogy tudok kötött pulcsit felhasználni úgy, hogy ne fussanak le a szemek. Gyönyörű pulcsikba lehet belefutni szinte fillérekért a turikban, amiben már szinte látom a felhasználási lehetőséget, csak épp a "hogyan"-t nem.
A pénztárcákhoz vonzódok, különösen a nagyokhoz. Szeretek "veszélyesen" élni. Az én pénztárcámban benne van a fél életem. Rajta is tartom mindig a szemem, nehogy lába kéljen egy óvatlan pillanatban! :)
Az alkotónap szokásos módon zajlott, megérkezés, rendezkedés, áramon való osztozkodás, asztal beosztás, ki-hol üljön, hova tegye a motyóját, hogy az asztaltársa is jól elférjen...közben dumcsi-dumcsi, kivel-mi történt a legutóbbi alkalom óta. Aztán a lovak közé csaptunk: mindenki gyorsan mondott magáról pár szót, Colette elmondta a kezdeti lépéseket. Elkezdődött a hümmögés, az anyagok pakolgatása, a méregetés, tervezgetés.
Én egy olyan pénztárca megvarrása mellett döntöttem, ahol megtanulhatok mindenféle fogást. Így sikerült egy olyan pénztárcát varrnom, ami pénztárcának piszok nagy, de mappa borítónak kicsi lett. Viszont számomra tetszetős. Kombináltam a gépi kötött anyagot, a vásznat, a bőrt és a filcet. Szeretem használni, szeretem megérinteni, simogatni. A textúrák győzelme ez! Köszönöm Colette!!!

 Belül kapott sok-sok kártyatartó helyet és két darab cipzáros zsebet, a cippes zsebek alatt plusz tároló fakkokat. 

Farmer táska szett

Legutóbbi alkotónapon Colett-tel nadrágokból, 

azon belül is a nadrág zsebek felhasználásával varrtunk táskát.

Egy ehhez hasonló táskát kértek tőlem, ez sikeredett belőle:

...és a táskához egy neszi is illik:
       

Állítólag nagyon bejött a tulajdonosának :)) Remélem sokáig leli majd benne örömét.

Újabb alkotónap Colette-tel.

1 hetes késéssel ugyan, de szeretnék beszámolni a legutóbbi alkotónapunkról.
Ez a nap az újrahasznosítás, azon belül is a zsebek felhasználásának jegyében telt.
Kezd összeszokni kis csapatunk, volt egy-két új arc, de jellemzően ugyan azok voltak ott, akik a múltkor is.
Kellemesen csevegtünk, mi közben varrtunk, na ez meg is látszott varrásom mennyiségén... :)
Egy  táskát akartam varrni, mivel, amit eddig hordtam, az az utolsó napjait éli (már gondolkozok újrahasznosításában, mert maga az anyaga nagyon tetszik). Szóval míg megálmodtam a "hogyant-milyent", rengeteg idő elment, így csak a táska fedelét tudtam közel készre varrni és a táska testét megalapoztam, de ekkor "hirtelen" 5 óra lett és már csomagolt mindenki. (Képzeljétek! Annyira belefeledkeztem a napba, hogy csak ekkor vettem észre, hogy egész nap nem látogattam meg a legkisebb helységet. :)))) Na, mikor erre rájöttem, szorosan zárt lábbal igyekeztem eme helység felé, pótolni elmaradásom :)))  )
Colette megint meglepett bennünket egy kis ajándék csomaggal, díszítéshez felhasználható filc készlettel, ez olyan jó, mert hiába vagyunk már mind jócskán 20 év felett, gyermeki örömmel fogadjuk ezeket a figyelmességeket. Köszönjük, Colette!!!!!  
És még egy nagy dolog is történt az alkotónapok történetében, teljesen kész művek is születtek!! :) Itt és itt lehet olvasni róla és képeket nézegetni.
A korábban említett táska fedelemre különböző méretű pöttyöket (kord és filc) varrtam, mint ha kipattognának a zsebből, de a kord anyagot, ugyebár körbe kellett cikk-cakkoznom és nem volt nálam megfelelő színű cérna, csak fekete, így nagyon nem tetszett a felvarrás...

Mondtam is Colette-nek és azon meditáltunk miként lehetne eltüntetni a ronda felvarrást. Szóba jött a gyöngy, a farkasfog, majd jött az atomvillanás Colette-nél. FONAL. Na ja, de olyan ütős fonal, ami illene hozzá, nincs nekem, erre jött a másik villanás. Colette, mivel vonattal érkezik Pestre és nehogy már unatkozzon útközben, fonalakkal felpakolva indul el otthonról és mit ad isten ...egy tökéletesen színben passzoló fonal lapult a töbi közt. De tényleg!!! Tökéletes színeiben és minőségében. Kaptam is tőle egy adagot, itthon este ráöltögettem, na persze, hogy egy kis gyöngy is került rá (azokkal takartam el a felvarrás nyomait)

Így készült el ő:

Aztán egész héten mást varrtam, meg könyveltem, így csak tegnapra jutottam odáig, hogy végre készre varrjam. Már fel is avattam, és azt kell mondjam jól használhatónak bizonyult. :))

A következő alkotónapon karácsonyra fogunk készülődni, már nagyon várom Colette milyen ötletekkel lep meg bennünket.

Újrahasznosítás

MEGVARRJUK, FOLTOZZUK, LEGYEN ÚJ ÉLETE,

ÍGY LESZ A RÉGIBŐL SZÉP ÚJ KELENGYE!

Colette új játékot talált ki, újrahasznosításra buzdítja a résztvevőket.

Sajnos én most nem tudtam új dolgokkal előállni, de alapból nagy híve vagyok az újrahasznosításnak. Egy pár régebbi munkámat mutatom most meg így összegyűjtve.
Az első képen az életem első patchwork-ös műve, amit az én drága férjemnek varrtam. Hála az égnek olyan hevesen dokumentáltam magam ezen munkám során, hogy megörökítettem a munka fontosabb fázisait, így az alapanyagokat. Végül a képen látható 3 ingből csak kettőnek volt szerencséje, hogy részt vehessen a nagy műben, a kockás és a világosabb zöld ing. Viszont a sötétebb zöld a pufi kosár tetején jelenik meg.
Ezt a pufi kosarat az egyik tanfolyamon készítettem:

Az első képen látható kockás ing még visszaköszön a keresztfiam mp4 tartójának bélésén is.
Ezen a kollázson sok képet szedtem össze, ezek majdnem mind egy farmer ingből és egy piros munkásingből vannak, a kép jobb felső sarkában látható táska pedig egy farmer nadrág szárából van. Ezeket sajna nem tudom mutatni, mert már apró fecnikben vannak.

Van ötleted?

Hosszú volt a nyár!
Ez most már egész biztos.....mivel Dorkám kinőtte az összes nadrágját, vagy leszakadt róla...
Na, jó! Vettem újakat.
De! Mihez kezdjek az amúgy jó minőségű sztreccs farmerokkal?
Segítség, Ti mit csináltok ilyenekkel?