Zongorakesztyű

Ahama útmutatásával készítettem egy kesztyűt. Természetesen fel kellett egy kicsit csicsáznom.
Bírom ezt a típusú kesztyűt, nem kell lerántanom a tök hidegben, ha hirtelen szükségem lenne az ujjaimra, már pedig arra elég sűrűn szükségem van. Elég, ha hipp-hopp felhajtom és már elő is bukkannak a kis fogó-érzékelő ujjacskáim, foghatok, simogathatok, gombolhatok, érezhetek. És ez jó.

Volt honnan örökölnöm...

...a kézimunkázás utáni vágyamat.
Anyuci is saját készítésű művekkel lepett meg néhányunkat karácsonyra.

Zsuzsikánkat többek közt ezzel a sál(ami egyébként baktus)-sapka szett-tel lepte meg:

Dorkámat ezzel a munyival:

Engem ezzel a baktussal:

A bátyámat, a páromat és a keresztlányomat sapival:

(Ők most bohóckodnak, amúgy tök normálisak szoktak lenni! :)))))  )

Ágikának is kötött egy nagyon klassz sálat, de arról valahogy nem készült kép :(
(bocsi, Ágika)
Drága Anyucim! Nagyon szeretlek!!!!!!!

Lulu mellénye

 

 

 Többen megkerestek, azzal, hogy mondjam meg, hogy kötöttem Lulu mellényét, ezért arra gondoltam, hogy leírom a saját receptemet. Használjátok egészséggel! Ha megkötitek, annyit kérnék, hogy küldjetek egy képet róla nekem, felraknám ide !
Tehát néhány alap információ:
Lulum háta hossza kb: 31-32 cm, a has körfogata a legszélesebb ponton kb: 31 cm. A kötés mintám őrá készült, de a minta rugalmassága miatt pocisabb kutyákra is jó!
5 dkg fonal kellett hozzá és 3,5 tűvel kötöttem. (Viszonylag lazán kötök, nem kell cibálnom a tűn a szemeket, de nem is csúsznak le maguktól.)
Olyan fonalat ajánlok a mellényhez, ami kellemes sima tapintású, hogy az érzékenyebb kutyikat se zavarja.
A mellényt egyben kötöm és a végén, csak a hasa aljánál horgolom össze (így lesz bebújós, nekem ez a verzió tetszik a legjobban, de ha valaki más módon kívánja zárni, akkor lehet, hogy módosítania kell a mintát kicsit.)
szélszem=szé, sima=s, fordított=f, szaporítás=sza
A mellényt az aljától kezdjük kötni, 24 szemmel.
Lusta kötéssel (sima oda-vissza) dolgozunk 6 sort, majd elkezdjük kialakítani a mintát.
7. sor: 1szé, 3s, 3x (1f, 4s), 1f, 3s, 1szé
8. sor: 1szé, 3s, 3x (1s, 4f), 4s, 1szé
9. sor: 1szé, 3s, 1sza, 3x(1f, 4s), 1f, 1sza, 3s, 1szé
10. sor és minden páros sor fedetten dolgozunk kb. 11 cm magasságig, azaz a szélén mint már bizonyára kialakult nálatok is lustát kötünk végig (szélszem előtti-utáni 3 szem mindig sima).
11.sor: 1szé, 3s, 1sza, 1s, 3x(1f, 4s), 1f, 1s, 1sza, 3s, 1szé
13. sor: 1szé, 3s, 1sza, 2s, 3x(1f, 4s), 1f, 2s, 1sza, 3s, 1szé
15. sor: 1szé, 3s, 1sza, 3s, 3x(1f, 4s), 1f, 3s, 1sza, 3s, 1szé
17. sor: 1szé, 3s, 1sza, 4s, 3x(1f, 4s), 1f, 4s, 1sza, 3s, 1szé
19. sor: 1szé, 3s, 1sza, 4x(1f, 4s), 1f, 1sza, 3s, 1szé
9-19 sor szerint ismételjük a kötést oly módon, hogy minden páratlan sorban szaporítunk úgy, ahogy a minta adja, kb. 11cm magasságban elérjük az 54 szemet, ezután elkezdünk minden sorban szaporítani a szokásos helyen, a lusta kötés mellett.
Ezek a szaporítások adják meg a hátsó láb ívét és haladunk befelé a poci irányába.
Kb. 14 cm magasságban, azaz 82 szemnél érjük el a teljes szélességet,
(itt az alábbi beosztással kötünk már: 1szé, 4s, 14x(1f, 4s), 3s, 1szé)
A minta szerint kötünk tovább kb. 26 cm magasságig.
Jön a mellső láb kivágása:
1szé, 7s, 1f, 4s - innen fordulunk vissza és kötünk ezzel a kis darabbal 9 cm majd félretesszük valamire azt a 13 szemet.
Következik a közepe ( azaz a mellény háta) szintén 9 cm kötünk úgy, hogy maradjon a sor végén ki 13 szem a másik "kar"kivágásnak.
Végül megkötjük azt a részt is, így lesz 3 különálló részünk. Ha meg vagyunk a harmadik rész kötésével is induljunk visszafelé és újból kössük össze mind a 82 szemet a minta szerint. Kössünk 3-4 sort, majd a páratlan soron (amikor a minta túlnyomó része sima kötés) kezdjük el kialakítani a nyakat, még pedig úgy, hogy minden 4 simából az első és második szemet simán összekötjük (lusta kötést békén hagyjuk, nem fogyasztunk ott is). A páros sorokban a minta szerint dolgozunk továbbra is, nem fogyasztunk.
A köv. páratlan sorban a tovább fogyasztunk a mos mát csak 3 simából kötünk össze megint 2 szemet simán, és végül a következő páratlan sorban kötjük össze a 2 simákat, így ki is alakult a sima passzé a nyakhoz. Ezt a részt 5-9 cm hosszan kötjük, attól függően, hogy milyen nyakat szeretnénk. (Én a melírozott mellénynél nagy, visszahajtós nyakat alakítottam ki, a rózsaszínnél egy kis effekt fonallal fejeztem be az utolsó 2-3 sort, viszont rövidebbre vettem a passzét, kb. 6cm-re, így álló gallér lett belőle)
Jön az utolsó sor, a lezárás, na itt nagyon figyeljünk oda, hogy a lezárást lazán kössük, hogy árférjen majd lyukon a kutya feje!!!!
Jöhet az összeállítás:
Ha szépen dolgoztunk olyan mellényt kapunk, amit mindkét oldalán lehet hordani, ezért az összeállításnál figyeljünk rá, hogy szép sima felületet adjon ki a hasa rész.
Én a nyaknál szoktam kezdeni az összehorgolást, (egész pontosan a melírozott fonalasnál a passzé felétől) és kb. 18 cm hosszan (maga az összehorgolt rész annyi) dolgozom össze.
Dolgozzuk el a kilógó szálakat, jön az utolsó lépés egy kis pánt elkészítése a hátsó lábakhoz, hogy szépen rásimuljon majd a mellényke a kutyusra.
Arra figyeljünk oda, hogy kellően, de nem túlságosan laza legyen a pánt, ne akadályozza majd a szabad mozgást, de ne is akadjon bele majd semmibe.

(itt lehet látni,hogy a pántot, ami annyira laza csak, 

hogy simán fel tudjon benne ágaskodni a kisasszony)

Itt már ajánlatos a kutyit megkérni egy kis próbálgatásra (én először túl szorosra készítettem a pántot, készíthettem újat). A mellény alja szélétől majd' az összevarrásig (horgolásig) szoktam horgolni egy sima kis pántot.

 Amikor először ráadom Lulura az új ruhácskát mindig úgy áll benne, mint egy rakás szerencsétlenség,

 ("Anya, ne izélj mááá!")

de mihelyst indulni kell, megfeledkezik róla és vígan szalad. (Simán tudja végezni benne a dolgát :))  )

(itt körbe horgoltam a mellső láb nyílását és a popsihoz is horgoltam a kötésre két sort)

Még sosem készítettem kötést leírást, ha hibát találtok benne vagy nem érthető teljesen, szóljatok kérlek, és javítom.

Na, végre...

...tudok mutatni valamit, na nem nagy dolgot. Lulunak kötöttem egy ujjatlan pulcsit. Hosszan méregettem, számolgattam és hát persze, hogy nem első neki futásra sikeredett jóra, na,de nem adtam fel és kész lett.
Már fel is avattuk.

 

Séta Dorkával
 

Amúgy nagyon klassz hétvégénk volt. Anyucika pénteken felutazott Pestre, hogy kicsit megdajkálja a gyerekeit. Ő úgy szokta mondani, hogy az anyatej raktárakat feltölti, mi pedig, mint a púpos tevék magunkba szívjuk Anyácskát a következő találkozásig. Ez alkalommal sikerült Anyucit megfűteni, hogy pénteken nálunk aludjon, így több időt tudtunk vele tölteni. Olyan jó érzés volt reggel hozzábújni és beszívni bőre illatát és dorombolni a simogatásától. Doromb, doromb...

Aztán még kicsit dicsekedni szeretnék, a változatosság kedvéért most a bátyám keze munkájával.

A bátyám még tavaly ősszel részt vett egy jobb agyféltekés tanfolyamon. Azóta ilyen képeket rajzolgat. Őrület, nem?! 

Még egy kis karácsony...

Idén nem volt ihletem adventi koszorút vagy asztali díszt készíteni (állandó beteg ápolásban voltam Dorkámmal), úgy gondoltam, hogy nem nagy ügy, majd csak megleszünk kivételesen nélküle...

Aztán eltelt az első gyertyagyújtás ideje és kezdtem nagyon rosszul érezni magam, de nem csak én, hanem az én "kemény" lelkű párom is, hiány érzetünk volt, na!

Így, idén, ez a -szokatlan módon virág üzleti- karácsonyi asztali dísz került a szobánk közepén álló asztalra , a kis manó végig asszisztálta velünk az ünnepeket és vigyázott az asztal rendjére, mert mi bizony képtelenek vagyunk arra :)))

Szeretném megmutatni Anyukám karácsonyi ajándékait, amit a család lány tagjainak készített.

Zsuzsi csak azért nincs a kollázson, mert Ő kivételesen hamarabb megkapta a maga ajándékát, így sajna kimaradt a az összképből :(

Olyan fincsi meleg és puha sálakat kaptunk, sok puszi, Anyucika!!!!

...és egy olyan ajándékunkat is szeretném megmutatni, amit mi adtunk a Bátyámnak és feleségének.

Azért mutatom meg, mert ez volt az egyik izgalmasabb ajándék, nem tudtam, hogy mi lesz a reakció csak reménykedni tudtam, hogy örömöt tudunk szerezni vele.

Na, és a másik, amiért megmutatom, mert sokatoknak ismerős lehet, akitől az ajándékot rendeltük. Még pedig HOKATA volt az, aki az utolsó pillanatban még elfogadta a kérésünket és nem kis áldozatokat hozva megfestette Bátyámék kis meséjét.

(A keretet én festettem köré)

 

A Bátyámék örültek neki, de nem tudták hirtelen hova tenni magukban, elkezdtek ismerkedni, barátkozni vele. Másnap, amikor találkoztunk, boldogan mesélték, hogy sikerült a barátkozás, szívükbe zárták a meséjüket!

Hokata, drága! Köszönöm munkádat, rugalmasságodat! Sikerült a hadművelet! :))

Csak ülök és mesélek... és... kötök :)

Az elmúlt napokban varrogattam és kötögettem.
A varrásomat nem mutathatom, mert ajándék lesz és még nem jött el az ideje..., de 15 év után újból kötőtűt vettem a kezembe. Nagyon fázós a kezem, ezért egy "kesztyű" lett az első darabom. Elég sokat vezetek, fontos volt, hogy az ujjaim jól "tapadjanak" a kormányra :), ezért
a számomra ideális fazont Amaranta blogjában találtam. Helyből-zsebből 5 tűs kalandba keveredtem, csattogtam, mint az öreg néne protkója.
Tegnap teszteltem a tyűmet, működött!! :)
Aztán úgy belejöttem a kötögetésbe, hogy hirtelen felindulásból még egy fejpántot is kötöttem Dorkámnak, naná, hogy "bruercsiztem", kis csili-vili flitterekkel Dorkám kedvéért. Ezt is Amaranta leírása alapján. Amaranta, nagyon klassz volt a leírásod! Köszi!!!





Érdekességképp írom le, hogy Colette-nél olvastam még január elején egy bejegyzést a színekről. Meglátogattam az ajánlott oldalt és kiszámoltam a születési nevem és az asszony nevem színét.
születési nevem: narancssárga
asszony nevem: zöld
Nagyon érdekes, mert tényleg ez a két szín nagyon meghatározó nálam (na, meg még a piros is bejön, de az nem jött ki sehogy sem... :) )
Körbenéztem a lakásunkban:
NARANCS:
előszoba: már-már narancsos, erős napsárga a falunk - imádom!
gyerekszoba: több narancs is van: szőnyeg, falvédő, sötétítő... Egyik sem "csak" narancs, de bőven van mindenhol :)
nappali: terrakotta kanapé, ami ugye a narancs szín barnás verziója. Aztán van még narancs a szőnyegben (ami egyébként leginkább zöld!) és rengeteg kis narancs színpöttyöcske itt-ott: kaspók, párnák... stb.)
Hálószoba: az ágyunk kárpitja, és... tiszta narancs színű most épp az ágyneműnk is!!
ZÖLD:
A lakás minden pontján jellegzetes szín: függöny, szőnyeg, falszín...
... és most is épp zöld pólóban vagyok (!)
Tényleg lehet ebben valami...
Csináljátok meg, kíváncsi vagyok az eredményre!!


Dorcsikánk pénteken megkapta félévi bizijét, egész jó lett! Sőt! Környezetből és tornából dicséretet is kapott!!! Zongorából is ötös lett, szolfézsból "csak" 4-es.
A torna dicséretnek története van. Az úgy volt, hogy év elején volt egy elég mellbevágó beszélgetésem a torna tanár nénivel. Dorka túlsúlyos volt és az állóképessége és terhelhetősége is nulla.
Egy napig sírtam, aztán felszívtam magam és Dorkával leültünk egy nagyon nehéz, komoly, beszélgetésre. Elmondtuk neki, hogy komoly baja lehet, tönkre mehet az egészsége. A lelke már most is sérült, mert tudjuk, hogy a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni egymással, az, aki egy kicsit is eltér a trendtől azt kíméletlenül elkezdik csipkedni, addig-addig, míg szétszedik a kiszemelt áldozatot. Dorkám már ezt is megjárta. Így történt szeptember közepén, hogy Dorkám elkezdett fogyózni és gyógytornára járni a Bajcsy kórházba egy tündéri kedves gyógytornász lányhoz...
Dorka ma már 10(!) kg-mal kevesebb, elkezdte élvezni a mozgást, végre nem haldoklik 2 perc futás után, ruházatában visszatérhet a korosztályának és magasságának megfelelő méretű és stílusú darabokhoz.
A gondunk most már csak annyi ezzel kapcsolatban, hogy hogyan hagyja abba a kúrát...
A gyógytornára még egész tanévben fog járni, de a szeme még mindig több kaját kíván, mint a teste. Ez mindennap kis csatákat jelent a genetikával szemben. Szeptember óta Ő nyer, de ez nagy önfegyelmet követel tőle! Lehet, hogy mégis csak jól csináljuk a gyereknevelést?!

Büszkék vagyunk rá!

Cica-híradó

A kis cicalányunk szombaton nagylány lett.
Totál elkezdett tüzelni. Farok és popsi fel, barcogva, kínlódva járkálás le-föl, nagy a baj, nagy a baj... tegnap este voltunk a doktor bácsinál és ma este már megy is a műtőbe Lüszi...
Izgalmas éjszaka elé nézünk, kint alszok Lüszikével a nappaliban, hátha szüksége lesz rám...
Úgy szeretjük ezt kis vackot, olyan aranyos, kedves, finom kis jószág! Annyi szeretet ad, amit kevés macskánktól kaptunk eddig még!
Szorítsatok nekünk!