2010. december 31., péntek

BUÉK


Kéményseprő nem vagyok,
malacom se nincsen,
ez a kedves gondolat,
csupán minden kincsem,
amelyet most küldök neked,
tiszta szívből bőven.
Te legyél a legboldogabb
az Új Esztendőben!
 
B.U.É.K. 2011.

2010. december 28., kedd

Nagykorúnak ajándék

Keresztlányom, Zsani, december 23.-án töltötte be a 18. évét.
Eredetileg mást szerettem volna neki készíteni, de arra egész egyszerűen közel s távol nem lett volna elég időm. (De, sebaj! Ami késik, nem múlik!)
Így ezt a méretes díszpárnát varrtam neki, amit igyekeztem olyan simára, finomra készíteni, hogy egy délutáni csicsika kísérője is lehessen. A huzatot,magát is béleltem flízzel és csak annyira steppeltem, hogy megadja a tartását, de ne keményítse be kellemetlenül. Hátulja is simi-simi betétet kapott. A belső párna mérete 50x50 cm lett, melyet szilikonizált töltőanyaggal tömtem ki a rugalmasság kedvéért.
A párna közepét egy farkasos anyag adta. Zsani kedvenc állata már évek óta a farkas. Ami kitűnő választás, mert nagyon illik hozzá!


a párna:


...és az ünnepelt kezében:


Isten éltessen sokáig Zsanikám! Legyél olyan erős, ügyes, öntudatos nő, mint, amilyen kicsi lányként is mindig az voltál!!!! Szeretlek, mindig számíthatsz ránk!!!!!!

2010. december 26., vasárnap

Volt honnan örökölnöm...

...a kézimunkázás utáni vágyamat.
Anyuci is saját készítésű művekkel lepett meg néhányunkat karácsonyra.

Zsuzsikánkat többek közt ezzel a sál(ami egyébként baktus)-sapka szett-tel lepte meg:

Dorkámat ezzel a munyival:


Engem ezzel a baktussal:


A bátyámat, a páromat és a keresztlányomat sapival:

(Ők most bohóckodnak, amúgy tök normálisak szoktak lenni! :)))))  )
Ágikának is kötött egy nagyon klassz sálat, de arról valahogy nem készült kép :(
(bocsi, Ágika)
Drága Anyucim! Nagyon szeretlek!!!!!!!

2010. december 25., szombat

De nem csak varrtam...

...hanem gyöngy-horgoltam is.
Kedvenc sógornőm kért egy gyöngy-horgolt szettet karácsonyra. Igaz, szegénykém, fehér-rózsaszínt szeretett volna, de akármennyi boltot bejártam nem találtam megfelelő színeket a kérés teljesítéséhez.
Így lett ezüst és matt-fémes-fekete. Szerintem szép lett, de főleg, sok mindennel hordható.


(Talán nem haragszik meg Ágikám, ha felhívom a figyelmeteket, a bal szemében megcsillanó örömkönnyre. Na ezért érte meg a veszkődés, mert nagyon nehezen akart megindulni a minta, sokszor futottam neki... )

Karácsonyi ajándékaim

Most már mutathatom az elmúlt időszak műveit.
Édesanyámnak, az én drága Anyucimnak készítettem egy utazós szatyrot. Anyucim kb. egy hónapja tett egy célzást (tippet?), hogy Ő is szívesen használna egy, az ősz színeiben pompázó táskát, szatyrot, valamit.
Mivel sűrűn jön fel Balatonról busszal, hoz magával egy napra való váltóruházatot, vagy egy kis hazai ízeket, ezért gondoltam egy masszív, kényelmes fogásó teherbíró fülű, strapabíró színekből készült szatyorra.


Ádámnak, a keresztfiamnak egy táskát varrtam, mivel az előző táskája már igencsak viharvert állapotban van. Ádám már betöltötte a 14. évét, ezért egy nagyfiús táskára gondoltam. Azt olvastam, hogy mindenféle hangulatjelek mennek mostanság a fiatalok körében, ezért fekete kordból, álló fazonú, áthajló füles, mágneszáras, egy nagy és több kisebb  belső zsebes táska készült neki.





...és a tulajdonosán:


Zsaninak, a keresztlányomnak nagy dolgot vállaltam be. Olyan értelemben nagy dolgot, hogy Zsanit eddig nem nagyon láttam hátizsákon vagy sport táskán kívül más táskával. Hát most lett neki, kérdés használja-e majd. Zsani most 23.-án töltötte be a 18. évét, ezért bátorkodtam most egy más fazont varrni neki, hátha alkalomadtán szüksége lenne egy ilyenre is.
A mintás anyagát már hónapokkal ezelőtt megvettem, direkt neki. Kombináltam halvány zöld és fekete korddal. Próbáltam a nagyon kényes egyensúlyt betartani a sportos, vagány, de azért már nőcis stílus közt.
Vállon és kézben is hordható, öblös, masszív tatyó:



Zsanin:


Zsuzsikámnak is varrtam egy táskát. Neki olyan színt kellett kitalálnom, amit a munkájában is használhat. Zsuzsi nem az az átpakolgatós típus, ezért egy modern, de mutatós, némileg elegáns szín jöhetett csak szóba. A fazon adott volt, mert már régóta kért, hogy varrjak neki is egy olyan táskát, amit Colette alkotónapján tanultam.
Így született ez a táska, rengeteg belső zsebbel, két kulcstartós kivitelben. De, ha már lúd, legyen kövér, varrtam hozzá egy méretes neszit.


Zsuzsikámon:


Mivel ez egy nagyon jó kis anyag és nekem is kellett egy téli alkalmisabb jellegű táska, varrtam magamnak is egyet, így nézünk ki, ha mindketten ezzel feszítünk :))))


Ma még újabb ünnep lesz, karácsonyon kívül. Zsancikám 18. szülinapját ünnepeljük, holnap majd mutatom arra mit készítettem...

2010. december 24., péntek

Az év legszebb ünnepére

Ady Endre soraival szeretnék békés, boldog ünnepeket és sikerekben gazdag, nyugodt, szép új évet kívánni !!!


2010. december 21., kedd

******* Pótsorsolás *******

Október 20.-án hirdettem egy játékot, de "sajtó hibát" vétettem. Határidőnek október 31.-ét szerettem volna megjelölni, de tévedésből november 30.-át írtam. November elsején annak rendje-módja szerint megtartottam a sorsolást, Borcsamama nyerte a baktusomat. November vége felé kezdett gyanússá válni , hogy még sorsolás után is érkeznek jelentkezők, visszaolvastam a játék hirdetős bejegyzésem..., majd' leestem a székből, amikor megláttam a hibámat. Úgy gondoltam, akkor járok el helyesen, ha a hibámból kimaradt játékosok is részt vehetnek egy pótsorsoláson. Sajnos másik baktust nem tudok felajánlani, ezért ma varrtam egy neszit és az lesz a nyeremény. Remélem ez is elnyeri majd a nyertes tetszését.
Tehát az október 31.-e után jelentkezők névsora:
  1. Norono
  2. Pálfalvi Zsuzsa
  3. Kékezüst
  4. hildikó
  5. lapappilon
  6. m.
Mivel pont hatan vesznek most részt a sorsoláson, ezért Dorkám dobó kockás sorsolást hajtott végre.
A szerencse a:
4-es 
versenyzőnek kedvezett, azaz hildikónak!!!!!
...és a nyereménye:


Kedves hildikó, kérlek, írd meg a címedet!!! :)

2010. december 17., péntek

Idegen tollakkal ékeskedek...

..., de csak azért, hogy megmutassam, hogy Dorka mit varrt osztálykarácsonyra a húzás által neki jutott kislánynak.
Sokat veszkődött, hogy vajon minek örülne Ancsa, aztán összedugtuk a fejünket, az alapötleteket Ő gondolta ki, én csak finomítottam rajta.
1. Ancsa szereti a lovakat.
2. Nagylányosinak kell lenni, lévén már 6.-osak és ne legyen ciki jövőre sem.
3. Használható legyen.
4. Meg tudja Ő varrni, icipici segítséggel (én csak a szabásnál és a cippzár bevarrásánál segítettem).
Így született ez az A4-es méretű füzettartó:




Holnap lesz az osztályünnepség, remélem jól fogadja majd Ancsa az ajándékot!!

Kékfestő dícsérete

Gondolom más is így van vele, de most alig tudok mutatni valamit, mert ugyan egyfolytában varrok, de szinte mind ajándékba lesz. Mondom alig, mert egyet mégis tudok mutatni, egy apróságot, ami szintén ajándékba lesz, de a címzettje nem látogatja tudom szerint a blogomat. Ez egy apróság, egy kis méretű neszi, még sosem varrtam ilyen stílusban, de jól esett. Régen népi táncoltam több évig, sok fellépésen is részt vettem, komoly rittyentőkben pompáztunk sok-sok alsó szoknyában. Még leülni sem volt egyszerű, egy laza mozdulattal fel kellett libbenteni a hátsó felünknél a szoknyákat és csak úgy, pőrén leülni :))))
Akkoriban sokszor volt szerencsém kékfestőben lenni..., ma már csak emlék.
Még nyolcadikos koromban részt vettem életem egyetlen táborában, 2 hetes vasi-kék túrában. Akkor elmentünk többek közt Velemre. Emlékeim szerint szép kis falu volt, dombokkal körbe ölelt, rendezett kis szépség. Ott lakott akkor Törőcsik Mari művésznő, még találkoztunk is vele, sőt még autogramot is adott!!!!!
Szóval, ott Velemen voltunk egy régi kékfestő műhelyben. Már csak halványak az emlékeim vele kapcsolatban, de amire kristály tisztán emlékszek: az a mérhetetlen tisztelet, amivel az idegen vezetőnk mesélt a múltról, a technikáról. Még az én 14 éves, lázadó fejem is meghajolt előtte.
No most jó sokat meséltem, mire mutatok valamit... :)))



A fent leírtak ihlettek és még valami: a jövendőbeli tulajdonosának konyhájában tett látogatásom. Ha esetleg olvasni fogja valaha ezt a bejegyzésem, Ő biztos érteni fogja mire gondolok! :) Remélem örömöt tudok szerezni neki, mert igen csak nagy szüksége van rá.

2010. december 10., péntek

Éljen a japán textilipar! :)

Tegnap készültek ezek a neszik. Minden díszük a szuper-kedves mintás eleje, a kagyló gomb és a kord átlós tűzése. Szerintem tök fiatalosak, jópofák lettek.



2010. december 8., szerda

Történetem...

kérdeztétek abban a tekintetben, hogy én hogy fogyok, milyen a hangulatom.
   Életemben szinte állandóan súly problémákkal küzdöttem. Állandóan híztam, fogytam és már az a hiú ábrándom sincs, hogy ez valaha is változni fog. Ilyen a családunk sorsa, bátyám is folyamatos harcban áll a kilókkal. A hugicám örökölte talán a legjobb géneket ilyen szempontból, de Ő is állandó kontroll alatt kell tartsa étkezéseit.
Ha egy nem várt, rettegett katasztrófa sújtaná a világunkat, lehet, mi lennénk, a mi családunk, akik azt túléljük, mivel a mi szervezetünk minden bevitt kalóriát úgy hasznosít, hogy még szinte attól is hízunk, amire csak rágondolunk.
   Egyszer már fogytam 1 év alatt 40 kg-ot, azt sikerült is tartanom kb. 2 évig, de aztán "szépen", lassan, sunyiban visszakúszott rám mind a 40 kg. Állítom, nem az a nehéz, hogy lefogyjunk, hanem hogy megtartsuk azt a súlyt.
     Annak idején a 40 kg-os fogyásnál az étkezésem úgy nézett kis, hogy az akkor 2 éves lányom kaja adagjának a felét szedtem ki magamnak, kis tányérokat kezdtem használni, szinte állandóan rágóztam, ha nagyon éhes voltam, akkor ittam egy pohár light colát. Mozgásról a lányom gondoskodott, akkoriban már kiválóan motorozott a kis műanyag motorján (az ő nyelvén patapatán). A mi lakótelepünk nevében is benne van, hogy hegyre, azaz dombra épült, így, ha az én Dorinám elindult a sétány tetejéről rohanhattam utána, hogy gyorsabb legyek nála, nehogy kifusson az útra a motorjával. Bár jól nevelt gyerek volt (még akkoriban), szót fogadott, de egy anya mindig a legrosszabbat látja lelki szemei előtt, ami csak történhet...
     Most más módszerrel fogyok. Egy ételfutár cég menüjét eszem. Nem a fullos, celeb menüjét, hanem a szénhidrátszegény férfi menüjét eszem. (Azért a férfit, mert a női abban tér el, hogy a reggelihez nem ad semmilyen pékárut, viszont ad egy túró rudit minden nap. Nekem a túró rudi nem annyira kell, mint a zsemle... el sem tudom képzelni, hogy például egy omletthez ne egyek legalább egy pici zsemlét. Mert hogy itt pici zsemléről van szó, kérem szépen, bőven elfér a tenyeremben, számszerűsítve 4 dkg-os spéci zsemlel!)
Szóval ez a menü 3 étkezést takar. Reggeli, ebéd, vacsora. Reggelire ma például spéci sonkás tekercs volt egy zsemlével, tegnap kőrözöttes zsemle volt, de szokott lenni mindenféle omlett (gombás vagy brokkolis, vagy hagymás) Az én személyes ízfokozó trükköm, hogy a zsemlét félbevágom és kenyérpirítóval felmelegítem, megpirítom.
Az ebéd és a vacsora mindig valamilyen szárnyas hús valamilyen módon sok zöldséggel. Rakottan, csőben sütve, pirítva, főzelék formában... stb. Régebben nem rajongtam a zöldségekért, de most már nagyon a szívemhez nőttek. Rengeteg zöldséget legelek és most már kívánom is!! :) Ha nagy ritkán rizs van a kajában, akkor az barna rizs. Azt kell mondjam sokkal finomabb, mint a fehér rizs. Mindegyik szem, mint egy kis buborék, amikor ráharapok, szétpukkan a számban és sokkal ízesebb, mint a finomított tesói.
Az egyértelmű pozitívum, hogy mióta ezt a kaját eszem, nem kellett még semmilyen emésztést segítő gyógyszert szednem, pedig régen előfordult, hogy be-bekaptam egy Espumisant vagy Rennie-t.
Egyáltalán nincs rossz hangulatom a kúrától, nem mondom, hogy lebegek, de nem érzek tőle semmilyen negatív hangulatot, sőt, ha már lehet azt mondani, az azért nagy erőt ad és felpörget, hogy látom a változást,
az egyetlen negatívum, hogy nincs egy rongyom, amit felvehetnék. :)
Mivel legalább még egyszer ennyit szeretnék fogyni nincs értelme sok, drága ruhát venni, ezért állandóan járom a turikat és próbálok találni magamra nadrágokat, pólókat. A póló könnyebb ügy, nadrág már kevésbé. Vagy akkorákat találok, hogy be is takarózhatnék vele, vagy csípő gatyát, amit utálok, vagy pedig ami jó a fenekemre, az óriási a derekamra. Mit csináljak, erősen homokóra alkatom van, a derekam nagyságrendekkel kisebb, mint a csípőm. Ez mondjuk tetszik a páromnak, de a mai divat nem kedvez nekem.
Jön a karácsony, illene szép ruhában köszönteni, de miben?
Hát így állok, de ennél nagyobb bajom sose legyen! :))) Nem igaz?

2010. december 7., kedd

-18

Nem celsius, nem százalék, nem nap...
Most már elmondhatom. Szombaton legnagyobb örömömre többen is megállapították változásom (Köszönöm Méhike, köszönöm Juhizsom, köszönöm Annamari!)
Tegnap volt 3 hónapja, hogy a nagy elhatározásomat tett követte, azaz : " fogyni kell!!!!"
...és igen, már 18 kg-mal vagyok kevesebb, 2-3 mérettel kisebb.
Bocsi, hogy dicsekszek, de ezt most olyan jól esett megosztanom veletek! :))))))))))))

2010. december 6., hétfő

"Fáztam"

A legutóbbi klub napunkon tanultunk Tünditől egy helyes kis karácsonyfát filcből, flízből, teamécses talapzatból.
Az első próba darab után, úgy belejöttem a "fázásba", mint kis kutya az ugatásba, sity-suty kiszabtam 8-8 darab zöld és fehér alapot, hipp-hopp összevarrtam a palást oldalát, még a fa kialakítása is hagyján volt, de aztán kezdtem saját dugámba dőlni...
Egy egész napig csak "fáztam", díszítgettem. Este felé már eldöntöttem, idén a családom fogja a mi fánkat díszíteni karácsonykor, mert én egy évre kidíszítettem magam... Mindig más és más fazont akartam kipróbálni, lett konzervatív, nőcis, elegáns, modern, természetes, színes, csupa fehér. Mind más hangulat, stílus.
Most hogy már kipihentem belőle magam, jó szívvel gondolok rájuk!  Köszi Tündi ezt a jó kis ötletet!! :)


2010. december 3., péntek

Csodálatos dolog lehet színésznek lenni..

...minden szereppel más valaki bőrébe bújni 1-2 órára...
...felemelő érzés lehet. Aztán jön a visszaváltozás a saját bőrbe, haza térés, megérkezés, megnyugvás.
Ilyeneket érzek én is mostanában. Konkrét megrendelés nélkül varrni, alkotni, minden nap más stílusban, más anyagokból, színekből, mintákból. Igen. Ez hasonló érzés számomra. Hisz egyik nap dögös vöröst varrok, utána romantikus kéket, aztán természetesség jegyében egy csíkosat, majd cirkalmas elegánst, aztán megint romantikusat, aztán vagányt... Ez mind én vagyok valahol, talán több is...de aztán varrok egy olyat is, ami nekem készül, ami igazán csak én vagyok, tudod, mint a reklámban. Csak itt, csak most, csak neked!

Tegnap ez a természetesség jegyében készült neszi született:


Tetszik minden részletében. A színeiben, a gombja, a fagyöngyei...

Mellette született ez  az elegáns, de mégis vagány neszi, nézzétek milyen szép gombot ajándékoztam neki és még tenyésztett gyöngyök is kerültek a fedlapra...


Egy nap, két stílus...
És az, hogy másoknak tetszik, amiket varrok... még hozzá annyira tetszik, hogy még pénzt is hajlandók adni érte, az pedig teljesen szokatlan érzés. Zavarba ejtő, hihetetlen, felfoghatatlan, álomszerű. De jó!

2010. december 2., csütörtök

Varrok, ápolok és futkosok...

Nálunk a december mindig nagyon zűrös.
Gondolom mások sem unatkoznak, de nekem mióta Dodokám megszületett még nem sikerült kiegyensúlyozottan, simán készülődni az év legszebb ünnepére.
Ápolás:
Dorkámat ma megint viszem orvoshoz, természetesen megint légúti nyavalyája van, az a feneség a mostani és a múltkori (kb. 3-4 hete) lévő nyavalyájában, hogy nem lázasodik be, "csak" nagyon vacakul van, fáj a torka, rondán köhög, náthás, de nem lázas. Pedig a láz ebben az esetben a barátunk, segít a szervezetünknek a harcban a bacikkal szemben. De nem és nem. Most nem segít, pedig lehet, hogy jobban tudna akkor gyógyulni az én kis-nagy lányom.  ...és megint úgy fog zongora vizsgára menni szegénykém pénteken, hogy beteg, hasgat a feje, nincs jól.
Futkosás:
Jövök megyek mindenfelé, intézkedek, téli gumit szereltetek, logisztikázom a családot ide-oda, szervezem a napokat.
Varrok:
Többek közt varrtam ilyen nesziket:


Szombaton voltam-tunk Dorkámmal Colette pesti adventi alkotó napján, ahol ismét nagyon klassz volt a hangulat, szólt a karácsonyi zene, zizegtünk, alkottunk. Csoport kép is készült és a képen lévők beleegyezésével megmutathatom itt:


Tanultunk sok klassz dolgot és a legtöbbjét meg is valósítottuk, ezekről képeket még nem tudtam készíteni, de majd lesz az is...

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails