Hurkolok és nyaralok

Mód felett izgalmas számomra ez a horgolás, bár azt nem hiszem, hogy neki állnék egy pulcsit horgolni magamnak...na jó, kötni sem...pedig azt régebb óta gyakorlom, némi sikerrel...Szóval egyenlőre ezek az apróságok - pusztán gyakorlás céljából - kerülnek ki a kezeim közül. Próbálom megtanulni a leírások nyelvezetét és a rajzok útmutatásait.
Ugye, először jöttek a kisvirágok, amikből mutattam már egy-párat, azokból születtek még újabbak:

Aztán Kicsikató blogjában találtam ezekre a jó kis ajánlásokra a Horgo-blogban, Annás tett közzé több egyszerűbb leírást (köszönet érte!) olyan kezdőknek, mint én vagyok:

például ezt a szívecskét:

és ezt a nagyikocka-blokkot:

Látom én, hogy kissé girbe-gurba és nem is túl egyenletes (még!), de az enyém, hát vállalom és legalább van hova fejlődnöm. Nem? :)))

Pélpuszta-híradó, képekben:

Janimmal

Lulukám az öreg kutyával, Szepivel. 

A kép teljesen jellemző módon mutatja be a meghitt kapcsolatukat.

Lulu Benji-babával. 

Az, hogy baba, az némi irónia, ugyanis Benji akkora, mint egy ló! Benji egy apró, kiskölyöknek nézi Lulut, ami jó, mert néha Lulu megközelíti Benji etető tálját, amit a jogos tulajdonos nem néz túl jó szemmel, de a betolakodó méretére való tekintettel nem kap oda, csak meglendíti hatalmas orrát és arrébb pöcköli a kis pofátlant. :)

Lüszi cicánk első bátortalan lépései a pélpusztai-kalandparkba.

Kedves vendégek, Luluka legnagyobb örömére...

Magyaros vendéglátás.

Lulu szemlélődik.