Az első Dévai "gólyák"

Végre elkészültem az első két ajándékommal.

Sokat filóztam azon, hogy mi legyen belőlük. Pénteken voltam bent a Meseboltban és Katika (Kismackó), akinek a véleményére nagyon sokat adok, azt mondta, kis szatyrok szépek lennének belőlük.

Tegnap reggel nekiálltam, bélés, hátlap, na és kezdjük a tűzést...

De egyszerűen nem vitt rá a lélek, hogy megtűzzem, csíkba, kockába, vagy bárhogy...

Olyan szép a mintája, olyan fantázia van benne, hogy félórás szájrágás, hümmögés, forgatás, hunyorgatás után döntésre jutottam.
A nagyobb elemeket géppel a kisebbeket (alma) pedig kézzel letűztem (életem első kézi tűzése!). Újabb hümmögés és jött a nagy ötlet: GYÖNGY!

(Annyi gyöngyöm van, hogy nem is merem a férjemnek egyben megmutatni, mindig csak egy keveset; az sokkal szelidebb látvány egy férj számára :)...)
Kezdtem a napraforgókkal, majd a kis bogyós ágak a terítőn, utána a másikon a vegyes virág csokron ugyan ezek..., aztán a komód fiókok kaptak gomb fogantyúkat, végül a kislányom ötletére a kancsó kapott még kis szolid, fémeskékes árnyalatú gyöngyöket. Ezek után akartam megvarrni szatyrocskának, de valahogy, úgy éreztem, hogy ennek a falon a helye, ahol lehet nap, mint nap örülni neki, a nyugodt színeit, szép, harmonikus csendéletét nézegetni. (Bocsi, Katika!) Varrtam rá még egy hátlapot (bújtatóval) a tűzések, varrások eltüntetésére és a szép kis virágos anyaggal elszegtem. Igaz, két napom elment rá, de öröm volt varrni! Végig arra gondoltam, hogy remélem, jó helyre kerül majd, oda, ahol szeretni fogják, legalább annyira, mint én és ha ránéznek szép érzésük lesz tőle. Beletettem magam teljesen és remélem átmegy majd!! (Több kép itt)