Festettem

Végre rávettem magam és festettem egy-két anyagot.
A mondat kezdésemnek oka van, annak idején már próbálkoztam vele, mármint a festéssel, mivel akkor még nem hallottam a mikrós festésről, hát a leírás alapján festettem. Az edényben való 1 órás főzőcske nem igazán nyerte meg a tetszésemet, így maradt a mosógépes festés (fehéret akartam feketére festeni). Fiatalasszony voltam, új mosógéppel. Na, zutty bele az anyag meg minden, ami a leírásban volt, mosás indítás, lejár a gép, átszellemült arccal kinyitom a gépet... Te jó isten!...
Az anyag kafa munkásőr-szürke lett, de a mosógép cserébe fekete.
A gépet minden lehető fehérítésnek alávetettem, sikáltam, hypoztam, könyörögtem neki, ne tegye ezt velem, de a csúcs, amit elértem, hogy az is szürkévé vált. Na itt eldöntöttem, hogy soha többet.
De miért mondják, hogy "soha ne mondd, hogy soha!" ?
Csupán időt kellett adnom a technikának és lám, mi lett belőle! :))

A festés nekem mindig tud meglepetéssel szolgálni.
Például ezzel:
Nekem tetszik, bár nem éppen terrakotta, ahogy kellett volna lennie. :)
Már van egy tervem, hogy mi lesz belőle, de majd később...
Aztán itt van ez:
Hát ez sem éppen olajzöld! Bár, ahogy a csokikra írják, nyomokban mogyorót tartalmazhat, ez is nyomokban tartalmaz némi zöldet, de inkább lett mustár sárga. Na, nem baj, azt kell szeretni, ami van. :) Tulajdonképpen ez is tetszik.
Már beszereztem újabb festékeket, kíváncsi vagyok mi lesz belőle...