Egyik lábunk itt, a másik ott...

Augusztus 3.-án kiugrottunk Ausztria híres Bruck városába.
Egyéb ügyintézésünk után látogatást tettünk a már korábban említett Textil-müllerbe, nagyon szerényen költöttem, összesen 9,25 eurot hagytam ott. Ennyi pénzért ezeket vettem:

Az üzletre jellemző módon:

• kértem 5 db gombot, kaptam 6-ot (blokkolni mindig csak annyit blokkolnak, amennyit kértél!)
• kértem 50 cm piros filcet (4 euro/m), kaptam 61 cm-t,
• kértem 1 méter műbőrt (4 euro/m), kaptam 1,3 métert, 
• és 1-1 gombolyag ecrü és fehér horgoló fonalat 1-1 euroért.

A zöld műbőrbe Anyukám szeretett bele, nekem egy kék műbőr - ugyanez a minta tetszett meg először, de Anyuci azt mondta ez egy praktikusabb szín. Szerintetek milyen színű textilekkel lehet kombinálni, természetesen táskának vagy neszinek?
A vásárlásunk jelentős része azzal ment el, hogy Zsuzsinak próbáltunk egy minden igényét kielégítő függönyt keresni a két szobája ablakára. Egyik túl élénk színű volt, a másik túl halvány, a harmadik túl semmilyen, a negyedik túl mintás, az ötödik jó-jó, de mégsem tetszik igazán... Egy óra múlva kezdtem elveszteni a reményemet, hogy sikerrel járunk, de aztán végre ráakadtam egy nagyon szép pezsgő színű függönyre. A mintája a különlegessége, elszórt -viszonylag- nagy virágok (kb: 10-15 cm átmérőjű) szirmai kontúrján irizálós flitterek.
Olyan a függöny, mint Zsuzsi. Első pillantásra is rendben van, de a második pillantásra már nem lehet elmenni finom kis díszei, szépségei mellett. Zsuzsit érdekes módon csak női kollégái nem szívlelik különösebben, úgy érzik, Zsuzsi ki akarja túrni őket féltve őrzött pozíciójukból. Pedig, ha tudnák, ha tovább látnának az orruknál, láthatnák, hogy Zsuzsiban semmi hátsó szándék nincs, soha senkinek nem akart keresztbe tenni, ellenkezőleg, volt, hogy inkább saját érdekeit félretéve csöndben maradt, hogy ne ártson másnak. Érdekes módon, azok rajonganak később érte a legjobban és harcolnak barátságáért, akiknek kinyílt a szemük és megértették Zsuzsit, hittek neki és benne.
Zsuzsi amúgy most szomorú.

1 hete vásárolt egy kis nyuszit.
Szerelem volt első látásra.

Mindent megtett a kicsikéért, babusgatta, nagy körültekintéssel gondozta, de péntekre a kis jószág elkezdett rosszul lenni, akkor elvitte orvoshoz, a doki sajnos sok okosságot nem tudott mondani, csak, hogy ne adjon egy darabig répát a kicsinek és a tápjából szedje ki a búzát. (Pénteken Zsuzsi és Dorka, mint Hamupipőke válogatta a tápot, hogy a kicsike véletlenül se egyen olyat, amit nem szabad)
Aztán szombat reggel haza kellett ugrania Zsuzsinak Pestre, Nyuszi-puszi ott maradt Pélen, Anyuci gondjaira bízva.
Délutánra nagyon bekeményedett a pocija a kicsinek, és úgy sírt, mint egy kis gyerek. Az orvos akkor nem rendelt, így Anyuci csak nézhette a könnyein keresztül, hogy szenved a kis ártatlan. Zsuzsi megérkezése előtt pár perccel ment el a kis apróság. Most már semmije sem fáj neki. :((((
Zsuzsi most magát hibáztatja, azt mondja nem alkalmas nyuszi gazdijának lenni...

Visszatérve Ausztriára, ott sem minden tökéletes:

Némi kép zavar a tulajdonos fejében..., hacsak nem az ókori provinciára gondol, de akkor meg a csizma hogy kerül ide?