Ember tervez...

Olyan szépen elterveztük a karácsonyi ünnepünket.
23.-a rendben zajlott. 24.-e rendben zajlott.
25.-én hajnal 3 kor Dorcsikánk rosszul lett, hányt egyszer, kétszer...sokszor, aztán elkezdett menni a hasa, reggelre teljesen lerobbant, délelőtt kihívtuk hozzá az ügyeletet, valami vírus nyavalyát bekapott, az amúgy is kissé legyengült immunrendszere nem tudta kivédeni, (a torka, szegénynek, még mindig piros). Tegnap estére a láza is felment. Szegény, olyan levert volt egész nap. A hangját se hallottuk a mi kis cserfes lánykánknak. Gyanús, hogy mi is elkaptuk, csak mi erősebbek vagyunk, nekünk csak egy tégla költözött a gyomrunkba...
Így nem tudtunk elmenni tegnap a Bátyámékhoz, ma pedig az Anyósomékhoz.
Na, de ma reggelre Dorkám jobban lett már, annyira már nem sápadt és még láza sem volt (eddig). Most az innivalót kell gőzerővel tunkolnunk bele, mert azt sem akarja elfogadni...
Jaj, jaj, ez a lány!! Decemberre mindig összehoz valamit nekünk!
Egyébként a szentesténk nagyon jól telt, Anyukáméknál volt Dorka egész nap, mi addig Jánosommal díszítettük a lakást, a fát, rendbe kaptuk magunkat...meg minden...
Mikor kész lettünk, telefonáltunk Anyuciéknak, hogy jöhetnek.
Mikor megérkeztek a lakás félig sötétségben volt, hogy Dorka ne lássa meg a lényeget...
Dorcsit "berántottam" a szobájába, ahol már ki volt készítve a díszöltözete. Dorka szokatlan sebességgel átöltözött, már szólt is a csengettyű és elindultunk a szobába, ahol már ott várta Dorkámat a Karácsonyfa teljes díszben. Dorka mosolygott és a szeme csillogott...(ez a mi ajándékunk).
Fel akartuk köszönteni, de azt kérte, hogy hadd kezdje Ő!
Mindkettőnknek készült egy kis ajándék csomaggal, én egy ékszer-készletet kaptam tőle, a kis huncut még Siófokon az őszi szünetben megvette, azt hittem magának veszi, mondjuk az fura volt, hogy nem akarta ki sem nyitni... :) Készített még egy tündéri duci hóembert ablakmatricából és egy Rudolf rénszarvast.
Apucijának egy férfi tusfürdőt vett és egy ajándék csomagot készített szintén ablakmatricából.
Olyan izgalom volt rajta,hogy jobban izgult talán ezért, mint, hogy Ő mit fog kapni?Több minden félét is kapott, de a pálmát a mini varrógép vitte.

Másnap mentünk Anyuciékhoz, ahol összegyűlt az egész család. Nagyon jó volt!!
Olyan volt mint mindig: zajos, keresztbe puszilkodós, nevetgélős, "juj, de jó!"-s, rengeteg csomagoló papíros, pityergős, "ki-hol üljön az asztalnál?"-os...

Anyucinak egy fonal tartó kis szatyrocskát készítettem és betöltöttük szépséges bordó fonallal.
(Emlékeztek egy régebbi bejegyzésemre?)

Ezt a neszeszert egy japán újságból készítettem kedvenc sógornőmnek, élvezet neki bármit is készíteni, mert annyira tud örülni mindennek! De amúgy nagyon klassz lett ez a neszi, olyan jó kézre-állós!

Ezt pedig Zsuzsikámnak készítettem, a neszi elején egy ikrek kép van, a mintát a Tildás könyvből vettem. Ajánlom mindenkinek, mert jó volt varrni!
Mivel Zsuzsinak sokat kell reprezentálnia, ezért még egy kis ékszer-szettet is készítettem neki.


Aztán este felmentünk a Várba (Apuci nem jött, mert nagyon fáradt volt).
Nagyon szép volt! (A Mátyás templomot nagyon szépen újítgatják fel, a Duna felőli oldala már igazán szép.) ...és...még a hó is elkezdett szállingózni!

Kilátás a Halász bástyáról:

A családom, csak Apuci hiányzik a képről! :(

Ezt a képet Ádám(12 éves keresztfiam) készítette Dorkáról(tök jó lett, nem?)