Egy kis finomság és egy kis szépség

Tegnap ünnepi vacsit szerettem volna az asztalra tenni és megfőztem a Bátyusom által javasolt fincsiséget.
A húsi hamarabb elkészült, mint, ahogy a sütőben megsült volna a mirelit röszti.
Leírom Nektek a receptet és mindenkinek csak ajánlani tudom, simán fogyis receptnek is beválik röszti nélkül, illetve a 90 napos kúra fehérje napjába is passzol!!

• Csirkemellet apró kockákra vagy vékony csíkokra vágom, lepirítom kevés vajon vagy olajon, rádobom a savanyú káposztát(előtte leöblítem), átpörgetem,
  
• fűszerezem: kevés só(a káposzta amúgy is sós!), bors, majoránna, fokhagyma,
  

nekem egy kis vizet is kellett ráöntenem, pikk-pakk összepárolom, az egész 20 perc sincs! Nem szabad túl párolni, mert a káposzta bánja meg! A húst ellenőrizd, ha az jó, akkor az egész jó!! :) Én rösztit sütöttem hozzá a mélyhűtőből (Lidis röszti és képzeljétek még krumpli(!) is van benne és nagyon finom, ízletes!!) Bátyám friss krumplis lángost ajánl hozzá, de arra nem volt időm, de nekünk rösztivel is nagyon bejött. Legbiztosabb jele, ha finomat főzök, hogy:

1. nincs duma, mindenki teljes odafigyeléssel a tányérjával van elfoglalva...
2. halk cuppogás hallatszik először...
3. majd kéjes morgás...
4. a hüvelyk ujj felfelé mutat, ököl becsuk...
5. "Húú, Húsom ez nagyon jó volt!" és "Anya, ez isteni volt!"

Jelen esetben az össze tünet előfordult...


Múlt hét szerdán elzarándokoltunk Dorcsival Káposztásmegyerre a Babavarázs kiállításra. A zarándoklást azért írtam, mert Kőbányától igencsak messze van, odafelé a GPS-emre hagyatkoztam és a városon át mentünk, de visszafelé már a délutáni csúcsban jöttünk volna, ezért gondoltam egy bátrat és az új M0-ás felé vettem az irányt. Nagy nehezen felkavarodtam rá, onnan jöttek a megpróbáltatások. Mondtam már, hogy nem bírok autópályán vezetni? Szédülök, hányinger kerülget, lever a víz, hullámzik a táj...
De gondoltam, Erika, ez csak az M0-ás, kapd össze magad, menni fog ez! Nem olyan bonyolult!!
Ja! Amikor a reptér még 26 km-re táblát láttam, azt hittem, itt a vég... Na, de csak haza kúsztunk valahogy...

Ezek a képek csak szemezgetések a kedvenceim közül, a többit felteszem a képtáramba.
A kiállítás nagyon klassz volt. Mmama pont olyan volt, amilyenre számítottam. Kedves, aranyos és igazi háziasszony! Mesélt, mutogatta a babákat, varrt Dorkámmal... Jól éreztük magunkat, hipp-hopp eltelt 1- 1 1/2 óra és már indulnunk is kellett haza tanulni.

Gratulálok a kiállítóknak, nagyon szépeket, egyedieket varrtak.
Ezeknek a BABÁKNAK lelkük van!!!