Rendjén is van ez, bár néha lassítanék a tempón. Most vagyunk abban a bizonyos " akkor most én kislány vagy nagylány vagyok, anya?" korszakban. Egyik pillanatban kikéri magának, hogy megkérdezem mit vesz fel a suliba, másik pillanatban az ölembe akar kucorodni, ami miatt belőlem kiszorul az utolsó szusz is. (Erre mondják: édes teher?!) Ha esemény van a családban vagy a suliban szereti magát sminkelni, ő legszívesebben magára kenne mindent, ami itthon van, én kicsavarom a kezéből az intenzívebb színeket, maradjon csak a pasztell rózsaszínnél szemhéj púder esetében...Szerinte nem lehet itthonról még kutyát sétáltatni sem vinni akármiben, minimum a farmer, séró belőve. Ha megyünk valahova tuti 1/4 óra megy el a megfelelő táska megtalálásában, ami a szoba teljes felforgatásával jár...már nem merek belépni a szobájába. Hol visítva, vinnyogva röhög, rá fél perccel már sír...Szóval nő a lány, növöget.
A mostani nagy lépés, -mivel végre elkészült és normalizálódott a helyzet a Kökin,- busszal járhat a suliba. Ez mondjuk nekünk is nagy könnyebbség, kiszámoltam, hogy havi 24.000,- Forintunkba került Dorka suliba fuvarozása, ezt szorozzuk vissza 9 hónapra/év és minimum 6 évre. Komoly összeg jön ki, ugye?
Na szóval, suliba buszozás. Öltözés, hátára a nagy sulitáska, de hova tegye a bérletet, a mobilt, papírzsepit...stb? Vegyünk egy övtáskát, praktikus darab. Szuper is, de a kabátot ráhúzva, nagyon hülyén néz ki. Kis válltáska kell ennek a lánynak. De sürgősen. Ne legyen nagy, de férjen el benne az összes fontos kellék. Legyen mindennek meg a helye benne és természetesen a legfontosabb, legyen csajos és menjen a szokásos farmer nacihoz és lilás kabáthoz.
Ezt varrtam neki:
A méretei alapján kicsinek nevezhető: 18x18x5 cm, de tudása alapján megállja a helyét a nagyok közt. Van neki külső cippes hátsó zsebe, belső, jól megtervezett méretű zsebei, kulcsőre. Kívülre Dorka inda mintát kért és -esetünkben természetesnek mondható- némi csilivilit.Hála az égnek megtudtam valósítani az összes elvárást kívül-belül, szerencsés vagyok,
átvette a tasit a megrendelőm és büszkén hordja, mint felnőtté válásához vezető út egyik jelképét! :)
