2011. március 7., hétfő

"Segíthetek?"


Helyszín: egy nagy, önkiszolgáló papír-írószer bolt.
Szalagot szerettem volna venni ill. a kreatív sarkot akartam körbe szimatolni. Elég járstas vagyok ilyen témákban, gondoltam boldogulok egyedül is. Az eladó nem volt biztos benne.
Oda jött hozzám.
-Segíthetek?
-Köszönöm, nem.
Nem túlzok, 30 másodperc múlva:
-Segíthetek?
-Köszönöm még mindig nem, de majd szólok...
(!) Újabb 30 másodperc múlva:
-Segíthetek?
Gyanakodni kezdtem, hogy gond van a hölgy rövid távú memóriájával, na jó, nem akartam újból kikosarazni:
-Ez a szalag drótos? És mennyibe kerül?
-Nem tudom, hogy drótos-e, de egy egység 10 cm. - csillant fel az eladó hölgy szeme, hogy lám-lám, mégiscsak szükség van rá!!
-...és vajon drótos-e és mennyibe kerül?
- mindjárt megnézem..............azt hiszem nem drótos...........mindjárt megkérdezem, hogy mennyibe kerül.
Laza 2 percre eltűnt a színről, majd jön vissza: - 1 egység 25 Forint.
-Aha, akkor ezek szerint 250,- métere? Elég húzós.
Gyanakvó tekintet az eladó hölgy szemében, mit kombinálok, hát nem értem 25 Forint egy egység??!!
-Kérek 2 métert, az akkor 500 Forint lesz, ugye?
Na, itt kivertem végképp a biztosítékot, hát nem érti ez a hülye vevő, hogy egységekben beszélünk?
Nem viccelek, elkezdte a fél méteres rúdon 10 cm-ként lemérni a 2 métert. 3 egység után, szóltam, elnézést, nem egyszerűbb a 2 métert 4 fél méterben lemérni? Újabb gyanakvó tekintet. Mit zavarom itt össze?? Maga elé meredt láttam pörögnek a számok a fejében, remegő kézzel elkezdte lemérni fél méterenként, kínosan figyelve, nehogy 100-ad egységgel is többet mérjen. Itt kapott el a harci láz. Gondoltam, edzésbe hozom.
Miután lemérte az aggasztóan nagy 5-szörös egységeket, rákérdeztem : - Mennyibe is kerül ez így?
-1 egység 25 Ft. Vágta rá, gondolta, most  már nem tudom behúzni a csőbe.
-...és akkor ez így mennyibe kerül?
Hosszú gondolkodás után: - 500. Majd gyorsan hozzá tette:
-A kasszánál lesz, majd szólok, hogy a magáé lesz. Ezzel elrohant.

Nem volt se túl kezdő, sem túl öreg eladó a hölgy. Mégsem tudott elvonatkoztatni, ijesztően nem akart vagy nem tudott gondolkodni. Melyik a jobb verzió?

Azt még nem is mondtam, hogy közben Dorkám is nézelődött a boltban. Neki egy biztonsági őr eredt a nyomába. Mint egy testőr, egy lépéssel a Dorka háta mögött aggódott a kiskorú miatt.

Gondoltam megkérdezem tőle: - SEGÍTHETEK??

A férjem kintről figyelt bennünket, tanulmánynak is megfelelt, amit látott.

Sose loptam, még a látszatra is kínosan ügyelek, mégis ért már atrocitás, mert gyanúsan sokáig időztem egy polc előtt, vagy, mert "túlságosan" elolvastam egy termékleírást. A lányomat is hasonló elvek alapján nevelem, mindig mondom, hogy úgy mozogjon, viselkedjen, hogy még a gyanú se merülhessen fel senkiben...és mégis.
Nem tetszik a világ alakulása. :(

8 megjegyzés:

  1. Imádom az ilyen szitukat. Legalább is amikor gonoszkodhatnékom van. És a biztonságos őrt is megszívattam volna, olyannyira, hogy a kihallgató szobában kötünk ki, és szembesülnie kell a ténnyel, hogy ezt nagyon benézte, és panaszt tettem volna. Utálatos dolog, amikor egy pár órás gyorstalpaló után megszerzi az illető a b.őr végzettséget, és azonnal pszichoszakinak érzi magát, és annyira képes mellémenni, hogy tőle egy méterre a potenciális raboló a fél boltot elviszi, de a tankönyvben mást írtak, a vizsgára neki mást kellett bebifláznia, és megy az után, aki tökre ártatlan.
    A kis hölgy meg... mondjuk az ilyenek rossz napjaimon elkeserítenek, illetve a munkakeresés időszakában borzasztóan elkeserítettek. Mert nekik van munkájuk, és nem értem, hogy mi alapján érdemelték ki. Bosszantó, szánalmas... de most jót derültem.

    VálaszTörlés
  2. Nincs is találóbb szó a kiszolgáló hölgyre, mint amit Mici írt az imént...tényleg szánalmas...

    Írtam Neked email-t, drága Ercsi! Küldtem a mintákat...megkaptad?

    Puszillak

    VálaszTörlés
  3. Micivel értek egyet! Neki van munkája... Elkeserítő! Sajnos egyre több helyen találkozom hozzá nem értő, gondolkodni nem akaró/tudó emberekkel. Olyannyira sokszor, hogy néha már azt érzem bennem van a hiba.... és nekik van állásuk!!!

    VálaszTörlés
  4. Hű nem semmi, őrület!!!!
    (írtam emailt, de szerintem nem kaptad meg, hívjál nyugodtan!)

    VálaszTörlés
  5. :/
    Most akkor egy elég megdöbbentő adat: Franciaország giga nagy ország hozzánk képest..... Nálunk itthon 90 ezer fölött van egy munkaügyes- jogos ismerősöm szerint a biztonsági őrök száma..... Ezen foglalkozással Franciaországban csak 50 (!) ezren rendelkeznek. Van itthon kb. 70 ezer szakképzett varrónő (szabász, technológus), aki nem tud a szakmájában elhelyezkedni. Hoppááááá....
    Hát nem érdekes? És itt azért a munkamorál is megmutatkozik: sokan szeretnek semmit csinálni!
    Egyet értek szánalmas, szánalmas, és igen, az ország iránya is szánalmas! És hasonlókat akartam a múltkor is írni, amikor a feltörésről volt szó: SZÁNALMAS!!! - és siralmas! Még jó, hogy a véleményemet 3 sorban elmondhatom az újuló alkotmányról. :/

    (Bocsánat a kikelésért..... de 250-ért tényleg húzós, ha a képen lévő szalag típusból vásároltál. Érdemes megnézni a virágpiacot, ahol 500 Ft-ért a biztonsági őr :P beenged és már 5-10 méternél meg is érte.)

    VálaszTörlés
  6. Szívesen csatlakoznék egy virágpiacos túrához. A Cservenáknál az organza 50 ft/m körüli áron van.
    Én megszívattam volna a hölgyet, és legalább 5-10 féle szalaggal szalajtottam volna kérdezgetni :)) Aztán valószínűleg semmit se nem vettem volna.

    VálaszTörlés
  7. Jót nevettem,pedig néha sírni lenne kedvem az ilyen buta eladóktól:(( A másik kiakasztó a sürgősségis nővérkék vagy mik:( Na inkább le sem írom, mert csak felidegesítem magam. Kedvesség, rugalmasság - nuku. És igen, sajnos ilyeneknek van munkahelye és százszor értelmesebb emberek meg csak keresgélnek..:(

    VálaszTörlés
  8. Az eladónő attól, hogy nem volt fiatal lehetett kezdő a területen :-) látta, hogy nézelődsz, neki a főnöke megmondta, hogy vevő ne várakozzon stb , esetleg ez volt az első munkanapja- persze előfordulhat, hogy szimplán hülye szegény :D - amit fent leírtam csak egy másik nézőpont, és igen, valóban vannak azok, akiknél nem érti az ember hogy a francba dolgozhat ott?

    A DM-ben hírhedten árgusok a biztonsági őrök. Én minden címkét nagyon elolvasok, megnézem, szaglászok, nézelődöm. Soha nem leszek ideges, ha észreveszem, hogy figyelnek, ez a dolguk, az én lelkiismeretem tiszta. Rosszabb napjaimon még többet olvasgatok, hogy unatkozzon kicsit, de soha nem provokálnám ki, hogy behívjanak az irodába.
    Biztos én vagyok szerencsés, de még olyankor sem találkoztam bunkó biztonsági őrrel, amikor esetleg valami miatt becsipogott a kapu. Nem éreztem, hogy itt most én bűnözőnek vagyok nézve. A maximum az volt, hogy megkérdezték, van e nálam valami (nem lopott áru) ami becsipoghatott, ilyenkor én általában kinyitom a táskámat, nézzen bele nyugodtan (oda nem adom neki, el sem veheti egyébként).
    Hihetetlen mértékű lopások vannak, sajnos a legtöbb tulajdonos rákényszerül hogy legalább némi elrettentő erővel minimálisan visszaszorítsa a lopásokat, ha az ember lelkiismerete tiszta, akkor nem kell zokon venni - persze ha bunkó biztonságival találkoznék, nyilván én is kellő határozottsággal helyretenném.

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy benéztél hozzám, hogy írsz nekem!! :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails