Farmer táska szett

Legutóbbi alkotónapon Colett-tel nadrágokból, 

azon belül is a nadrág zsebek felhasználásával varrtunk táskát.

Egy ehhez hasonló táskát kértek tőlem, ez sikeredett belőle:

...és a táskához egy neszi is illik:
       

Állítólag nagyon bejött a tulajdonosának :)) Remélem sokáig leli majd benne örömét.

3 a kislány...

Neki álltam 2 neszi varrásának , de 3 lett belőle :)

Először mutatom szerelmetes szépségemet, egyszerűen imádom, dögös, buja, vagány, romantikus...
minden benne van, ami egy nőben is. Nem?

Még a cipp díszén is öröm volt babrálni :)

Aztán valahogy ez a cukiság akart megszületni...

Végül ez a harmadik neszi is összejött, ez is örömömben született, igazi szerelem gyerek lett. :)

...egyik oldala

...és a másik oldala.

Szeretem ezeket a kord anyagokat, szeretem fogni őket, simogatni, szeretem, hogy másik a színük innen, más a színük onnan.

Ez egy jó bőr!

Ezt a neszit is a múlt héten varrtam. 

Olyan jó tapizni, egyszerre masszív és mégis selymesen sima. 

Föld neszi a ...

...a föld táskához.

Emlékeztek még őrá?

Legnagyobb örömömre tetszett a tulajdonosának. 

Mivel maradt a táska varrásából még két összevarrt anyagcsík, kicsit megkombináltam és egy neszi is született.

Szép nagy, mindent elnyelő darab lett, kedvtelve néztem, amíg varrtam.

  Hogy meglátszik, ha az ember valamit örömmel csinál, a kis dísz a cippen nekem különösen kedvencem lett!

Határtalanul 2010.

Ma volt szerencsém -már csak hivatalból is- ellátogatni a magyarországi legnagyobb patchwork kiállításra. Hivatalból, mivel a mi csoportunkra jutott a sor, hogy besegítsünk a lebonyolításba. Rám a Deák terem felügyelete jutott, ahol Váradi Gyöngyi kiállítása volt berendezve. Váradi Gyöngyiről itt lehet többet olvasni.

Néhány fotó műveiről:

...és a személyes kedvencemmel:

 Dorkám az Ő kedvencével:

...és még egy kedvencével:

Nagy izgalommal vártam a találkozást többekkel is, például Magdikával, Abilével, Borcsamamával.

Borcsamamával még a héten leveleztük le a "randinkat", mivel Ő nyerte baktusos játékomat, és így személyesen adhattam át neki a sálat egy kis apróság meglepivel egyetemben. Erre Borcsa is előkapott 1-1 kis csomagot Dorkámnak és nekem, amitől a szavunk állt el. Ez a Borcsa, ez a Borcsa!!!!! :)

Ezeket a szépségeket én kaptam:

... ezeket pedig Dorkám:

Épp már kifelé tartottunk délután Dorkámmal, amikor összefutottunk Juhizzsal, aki rám ugrott, félre rántott a tömegből és egy saját varrású táskával ajándékozott meg! Igen! Elmondhatom, hogy nekem van ám egy Juhizs sk. táskám!!!!! :)
Képet csak később tudok felrakni róla, mivel az esti fényviszonyok mellett egyszerűen nem tudtam róla jó képet készíteni, bocsi Juhizsom!! :)

Apróságok, nagyobb apróságok...

Horgoltam apróságokat és varrtam kicsit nagyobb apróságokat.

Egyszerűen imádom ezeket a kis kulcstartókat és meglepő módon mások is! :)

Múlt pénteken Gina mutatott egy helyes kis angyalkát, nekem így sikerült.

Tök cuki, csak fura számomra, hogy nincs arcocskája, na, de nincs az kőbe vésve, hogy nem is lehet neki, nem igaz?

 

Múlt héten megvillantotta magát a tél, Lulukám cidrizett néha séta közben, nem volt más hátra, varrni kellett melegebb rucit, téli mellény formájában.
De! Ha már varrok egyet, miért ne varrjak többet is... más kutyus is fázik, más gazdi is aggódik... :)
Minden erőfeszítésem ellenére a fényképeken nagyon halovány rózsaszínnek mutatja magát a bélése, pedig az életben nagyon is kellemes rózsaszín... na mindegy... van hova fejlődnöm ezen a téren... is! :)

Incsi-fincsi, puha, meleg. Most úgy áll benne, mint egy rakás szerencsétlenség, de majd meg fogja szeretni az én kis bestiám, amikor a nagy hidegben tipegünk séta gyanánt a dzsindzsásban.
Varrtam mást is, de arról aztán végképp nincs még publikálható minőségben fotó, talán holnap...

Nagyszüleimért és mindenkiért, aki már nincs velünk...