Egy régi terv teljesítve, egy terv megvétózva...

Sokat varrogatok mostanság, csak nem minden publikus.
Az egyik, amire azért büszke is vagyok, az nem igazán egy nőcis darab.
Rég terveztem, hogy a svéd áruházban vásárolt puffjainkra varrok huzatot.
Szempont volt:

• a strapabíró (macskabíró) alapanyag,
  
• menjen a szoba színeihez,
• mosható legyen.

Az anyagról a Hunyadis fiúk gondoskodtak, erős, sűrű szövésű anyagot vettem náluk, katonai zöld színben.
Hogy jobb fazont adjak a huzatnak (határt szabjak az ülőfelületnek a puff oldalától) fekete, zsinórral bélelt szatén szalaggal díszítettem. A puff alján zsinórházat varrtam, zsinórral lehet így ráfeszíteni az aljára.
A puff alapanyaga sima nyers színű nem túl vastag (talán leginkább a selyem molinóhoz hasonlítható) vászon, elvileg erre az áruházban lehetne több féle huzatot is vásárolni, de egyik sem volt maga a szerelem első látásra.

Így nézett ki...

ilyen lett...

Sajnos a kép nem teljesen színhelyes, a puff színe abszolút passzol a szőnyeghez.

Dorkám körül zajlanak az események.
Az egyik: állva hagyta az Anyját...
Ezt hogy kell érteni? Annyira megtetszett egy fiatal hölgynek Dorka narancsos színű szatyra, hogy rendelt Dorkától egyet, az meg elvállalta. Én csak hápogtam, még én sem vállalok, főleg pénzért nem, megrendelésre varrást, a lányom meg fiatalos magabiztossággal, lendülettel belevágott. A héten meg is varrta, jövő héten ütjük nyélbe a bizniszt! :)

A másik: még sem megy zenei táborba.
Arra lettünk figyelmesek, hogy fellángolt az ekcémája (holott nyáron nem szokott), esténként pedig has fájásra panaszkodott...
Hétfőn reggel kibújt a szög a zsákból, jöttek a kérdések: hányat alszok még itthon a táborig, hányat kell nélkületek ott aludnom... ? Majd jött a sírás, "Anya, nem bírok ki annyi időt nélküled!!!" Mi mondtuk, hogy nincs mese, a Ő vállalta, senki sem kényszerítette, most már mennie kell.
Aztán összeállt bennünk a kép, hát ezért az ekcéma, hát ezért a hasfájás...
Hívtam a tábor vezetését, elmondtam a fejleményeket, és hogy mivel ez a tábor egy lovas tanyán lenne, mások is megszállnak ott a tábor közben is, esetleg mehetnék-e én is.
Délutánig -több telefoni egyeztetés után- arra jutottunk, hogy ne erőltessük a tábort Dorkánál. Ha én elmegyek, akkor a többi lurkónak lesz rossz, ha nem megyek, abba Dorka még jobban belebetegszik, már ha egyáltalán fel tudtuk volna tuszkolni a buszra...
Mi arra neveljük, hogy a döntéseit vállalja, szokta is! De nagyon anyás, kell neki a tudat, hogy valahol ott vagyok én is.
A másik ok talán Dorka pánikjának, döntés változtatásának egy múlt pénteki trauma, ami nagyon megzavarta.
Szumma, szummarum: marad a Lány! Azóta nem fáj a hasa esténként, az ekcémáját figyelgetjük, az lassabban javul (már ha ez ettől volt, mert azért ez nem olyan egyértelmű)
Ez van. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy én sem mentem táborba 8.-os koromig, akkor is a Hugicámmal mentem. Képzeljétek ez egy vándortábor volt(vasi kék-túra). Inkább bevállaltam, hogy cipelem mindkettőnk cuccát egy fémvázas bazi nagy hátizsákban árkon-bokron hegyen-völgyön át, csak Zsuzsi (aki akkor 7 éves volt) is jöjjön velem. Így bírtam én is csak ki! :) Akkor mit akarok Dorkától? :)
Nászútjára már biztos nem kell elkísérnem! :))))))

D, mint Dia játéka

Dia játékot hirdetett.
Érdekes témája van, tetszik, így jelentkeztem.
A játék részletei:
"1. Készíts egy különleges betűt, monogramot keresztszemes hímzéssel, varrással, patchwork technikával, ahogy Te szereted. Az a lényeg, hogy saját munkád legyen.
2. Ezután hagyj egy kommentet ennél a bejegyzésnél.
3. Blogodon tüntesd fel ezt a játékot és a játék képét, ill. linkelj a blogomra.
4. Várd 2009.08.20-át, hátha a sorsolás Neked kedvez :-)"

Én ezzel a hímzésemmel szeretnék jelentkezni. Már rég csináltam. Még mindig nem találta meg a helyét, de azt hiszem érik már... :)

D, mint Dorina

Lehet irigykedni! :))

Múlt hetem legszebb napja csütörtök volt.
Eddig nem volt időm leírni, szavakba foglalni, fel kellett dolgoznom az élményeket, annyi szépet és értékeset kaptam akkor.
Kb. 2-3 hete vendégem volt Mmama, akkor megbeszéltük, hogy, ha férjemnek feléjük lesz munkája, akkor viszonozzuk a látogatást Dorkámmal.
Úgy adódott, hogy férjemnek csütörtökre lett arra dolga, telefonos egyeztetés Mmamával, ráér, mehetünk, vár bennünket. Reggel kocsira kaptunk és nem sokkal 8 után már ott is voltunk, Mmama a kapuban állt, úgy fogadott bennünket. Athos nevű kutyusa megkötve a sarokban méregetett bennünket, Mmama beterelt minket a lakásba, kutyát elengedte, becsukta maga mögött az ajtót és elkezdődött a csaj-muri. :)
Annyira kedves házuk van, tele apró vagy nem is annyira apró emlékkel, tárggyal, amiknek legtöbbjét Mmama készített ilyen-olyan technikával. Mmama nem ismer akadályt, amit elhatároz, az gyorsan el is készül. Mutatok egy-két példát (Mmama engedélyével)

Ez egy régi tükör volt, amit Mmama átfestett, megdíszített így állandóan a tenger partján érezheti magát...

Itt van Eleonóra, a hatalmas, gyönyörű baba

Az örök naptár, teljesen Mmamára szabottan.

A lovas takaró, ami civilben egy hinta széket díszít és hidegebb napokon melengeti a ház lakóit.

Mmamának van egy tündéri sziámi cicája, aki Szultán névre hallgat, de a család csak Szulinak hívja. Hát!!!! Ha láttatok már szeretnivaló, kedves, okos cicát, az Ő!!!!!
Világ életemben voltak körülöttem cicák, ismerem őket, egyéniség mind, bizton állíthatom, hogy Szuli egy csoda!Úgy lehet Őt dögönyözni, mint egy kutyust, játékos, szelíd, barátságos! Nem lehet nem imádni! Teljesen a szívünkbe lopta magát!

Szeretném felhívni a figyelmet a jobb felső képecskére,
ott láthatjátok Mmama legújabb művét a falvédőhöz passzoló ágytakaró.

Amikor megérkeztünk, átadtam a kis csomagomat, amit Mmamának hoztam, az idő rövidsége miatt csak vásárolt ajándékocskákkal tudtam készülni, Mmama erre elővarázsolt egy kis csomagot, exkuzálta magát, hogy rövid idő volt, így nem tudott nagyon készülni. Na!! Ha én ennyire nem tudnék készülni, az nagyon-nagyon jó lenne!

Kis angyalka,
aki Mmama saját termésű és s.k. aszalású meggyét és sárgabarackját őrzi.

A nap nagy részében beszélgettünk, de ettünk is, nagyon finomat. Mmama reggelivel várt bennünket, de mi itthon ettünk indulás előtt, így átcsúszott tízóraiba. Volt finom házi kenyér több féle is és nagyon finom, volt szalámi, kolbász és paprika-paradicsom. Mmama mindent olyan hipp-hopp csinál, hogy megirigyelhetné bármelyik 20 éves. Tízórai után megmutatta Mmama a kertjüket, a hatalmas fedett teraszukat és még a szomszédba lakó legnagyobb unokájával is megismerkedhettünk. Szuper kishapsi!!!
Aztán dumcsiztunk tovább, majd megkértem Mmamát, hogy mutasson egy-két mesterfogást a szalaghímzés területén. Mmama ripsz-ropsz már mutatta is. Tanultam tőle néhány trükköt, amit már itthon volt is alkalmam kipróbálni és bevált! De erről majd később...
Aztán jött az ebédidő. Mmama sült töltött dagadóval (isteni volt), sült csirkecombokkal, tzatziki salátával (remélem jól írtam) és zsidó-tojássalátával látott vendégül bennünket. Nagyon finom volt minden, jól is laktunk, én annyira, hogy utána a fagyira már nem is volt hely bévül. :))
De hát Anyukám szerint vércse vagyok, ha húst ehetek, akkor mit nekem édesség. És... hát... a comb is finom volt, de a dagadó!!!!! :)
Köszönjük ezt a szép napot, nagyon jól éreztük magunkat!!!!!

Mi kell a pasiknak? folytatás...

Tegnap lejárt a blog-szülinapi játékom, a "Mi kell a pasiknak?" határideje.
Nagyon jó ötletek születtek (ide összegyűjtöttem a képeket)
A stílus, a fazon, a szín és a technika ötletek a következők voltak:

1. Dia szerint: "...A férfiaknak/fiúknak szánt dolgok elsődleges lényege - szerintem - a színválasztás. Drapp, zöld, kék domináljanak és minél egyszerűbb legyen. Ne legyen csicsás, minta azért lehet benne. A mintára gondolok, hogy négyzetek, szögletes formák domináljanak. Ha táskát készítünk, szerintem inkább legyen magasabb mint szélesebb és nekik nem kell annyi zseb sem a táskába. Az anyagválasztás nagyon fontos, hogy erős legyen. Én a férfitáskát inkább patenttal képzelem el, mint cipzárral."
2. Kaoka egy klassz nyakkendőtartó ötletet osztott meg velünk.
3. Abile szerint:"... Amitől azt gondolom, hogy "férfiasabb" lesz egy ajándék, az természetesen a szín és a forma megválasztásával is hangsúlyozható. Színekben inkább a barna, kék, zöld árnyalatait használnám, míg formákban elsősorban geometriai alakzatokban (négyzetek, háromszögek) gondolkodom, akár tűzésről, akár az anyag mintájáról van szó..."
4. Hétszépségűkirálylány szerint: "... Szín pedig pasinak nanáááá, hogy terepmintás."
5. Barbi szerint: "... Először nem volt ötletem, de aztán eszembe jutott a telefontok, amit ezen a linken találtam és megvarrtam magamnak. Szerintem férfiaknak is jó ajándék. Könnyű elkészíteni, csak le kell mérni az adott telefont, iPhone-t, i-podot, fényképezőgépet... Ezeket a kütyüket a férfiak nagy becsben tartják. Bár utálom a dohányzást, készülhet cigaretta-tartó is ilyen módon. Igényesebbeknek készülhet akár valódi, szép illatos, barna bőrből is, ehhez persze bőrlyukasztó sem árt. Cslli-vili gombok helyett lehet patentot varrni rá, akár szegecseket is lehet beleütni, hogy igazán rockos legyen, ha valaki élete párja ilyen beállítottságú. Vagy fiús, kockás anyaggal helyettesíteni a filcet. Akár militaris is lehet és a gombok helyett tűzhetünk bele csillagokat, még váll-lapot is varrhatunk a hajtókára..."
6. Mammka szerint: "... Ez a takaró a színeiben is pasis : bordó,barna,kék,sötétzöld,drapp.....A a rag-jelleg pedig nagyon illik a férfiakhoz: teljesen egyszerű,nem túldíszített, főleg flannel anyagot használnak hozzá.
   Kizárólag férfiingekből varrom. A színe mintás ingekből van varrva,a hátulja pedig egyszínű.
7. Lomaquilt szerint: "... Minden korosztálynál elképzelhető a nyakkendő tartó, vagy ing tartó. De ezekre akkor van szükség, ha gyakran utazik. Amerikai ujságban láttam crazy technikával nyakkendőt és mellényt. Nem hiszem, hogy nálunk a hétköznapi pasiknál sikere lenne. Amire gondoltam, hogy pl. szép ajándék lenne, az pl. irattartó formájú tartó két rekesszel, kártyáknak kártya mintás anyagból."
8. Hildikó(neki nincs blogja) szerint:"... A stílusjegyek a pasis ajándékok esetében szerintem az egyszerűség, praktikusság. A színek közül is a visszafogotabbak, kevésbé harsányak. Egy dolgon belül csak max. két-három esetleg négy szín alkalmazása. A fazonok: nem ívesek, inkább szögletesek, persze ez függ attól is milyen autómárka a kedvence. A csomagolás is lehet az ajándék része: pl. ha a megajándékozott szereti a márkás bort, azt saját készítésű borosüveg köppenybe csomagolhatjuk. Ezt egy könyvben láttam és nagyon megtetszett: textilbőlvarrt bélelt zsákocska, visszahajtva a nyakánál, a bélést is megmutatva, díszes, fényes szalaggal átkötve a nyakán. Szerintem szép és környezetbarát is, mert a csomagolás később bármi tárolására felhasználhátja a megajándékozott férfi. Ajándék lehet pénztárca, táska, laptoptartó, telefon,-ipd,-borotva és egyéb kütyü tartó, ebben nagyot nem tévedhetünk."
   
9. Csippcsilla egy pipatartót készített, ami szerintem nagyon eredeti ötlet.
   

...és akkor most jöjjön a sorsolás...

Készülnek a cédulák

A cédulák a nevekkel

...hajtogatás...

... mind a kosárban vannak már...

A sorsolás...

...és tádáááám, a nyertes: Dia

Köszönöm mindenkinek, hogy velem játszott, talán másoknak is segítettünk a gyűjteménnyel. Reményeim szerint még bővíteni fogom, ha új ötleteket látok vagy esetleg, ha más felhívja rá a figyelmem, azt külön megköszönöm!! :)
Legyen szép hétvégétek! Dia! Kérlek jelentkezz!! :)

Apró dolgok teszik ki az életünket...

Történt 1-2 apró (szó szerint!) dolog velünk az utóbbi napokban és készítettünk 1-2 apró dolgot is...
Kezdem ott, hogy egy régebbi bejegyzésemben említett Kovács családnál jártunk vendégségben szombaton. Igaz, az időjárás, pontosabban a vihar majdnem betette a kaput ennek a várva várt programnak. 2 perc alatt úgy leszakadt az ég, hogy el sem akartam hinni, hogy ilyen létezik... Már készülődni akartunk, kinéztem az ablakon, láttam Budán bajban lehetnek az ott lakók, mert igen ronda képet mutatott az ég felettük, de felettünk még híre sem volt... elindultam, hogy lefürdök még indulás előtt, még félig sem vetkőztem le, amikor hallottam, hogy a házunkban valahol nagyon becsapott a huzat egy ajtót, de már a férjem és a lányom is elkezdett hűűű-házni. Na, kocogtam én is az ablakhoz, hát a 7 emelet magas fa a ház előtt úgy döntött, hogy Ő bizony most integetni kezd az égieknek, és hogy jól látszódjon, akkorákat lengett, hogy azt hittem tőből kidöl, de hála az égnek nem akácfa, így erős törzzsel és gyökérzettel rendelkezik. Na, ahogy jött, úgy távozott a vihar kb. 1/2 óra múlva, így mi is -kis késéssel- el tudtunk indulni. A GPS úgy elvitt minket (mint kiderült jó úton, de mi a legutóbb, kb. 5 éve nem ezen úton mentünk Maglódra) hogy már azt sem tudtam merre van az előre. Akinek van GPS, az hogy van vele, mindig hisz neki? Nekem néha nehezemre esik, természetem az örök kérdezősködés és kételkedés...
Megérkeztünk Kovácsékhoz, gyönyörű kerítés, kert és ház fogadott bennünket a ház úrával a kapuban...
Sok apró részlet és úgy általában az egész ház nagyon tetszett.
Van nekik 3 kutyusuk, 2 kanári madaruk és egy albínó siklójuk. Szép nagyra nőtt siklójuk. A terráriumon keresztül nagyon bátran beszélgettem a békésen alvó siklóval, erre Gy. előkapta őkelmét, hiába mondtam hagyjuk aludni, meg ne ébresszük fel, nehogy morcos legyen, nem hallgatott rám, ment előre Gy. keze és kikapta a siklót én meg azt sem tudtam, hogy merre meneküljek.
A bátyám nem egy rinyálos természetű, Ő bizony bevállalta a hüllőt... Jól áll neki? :)

Az én bátor, hős párom sem akart lemaradni és egy élete-egy halála, Ő is nyakába kapta a kis albínót, aki lelkesen végig sziszegte, nyalogatta a férjem nyakát, mellét, fülét... Rohantam a fényképezőért...



A lányom még látni sem akarta élőben a produkciót, azt mondta, neki bőven elég lesz a látvány fényképről is... :)
Vasárnap apró vendég érkezett hozzánk nyaralni. A Húgom elutazott, így állatkáit gondnokokra bízta, nekünk a kis hörcsög jutott.
Csuda helyes kiskrapek Hörike, Zsuzsi teljesen kézhez szoktatta. Lüszike kíváncsian szemléli az új jövevényt, bár legszívesebben közelebbről is megismerkedne vele...

Hímezgettem egy apró kis képet, csak úgy...

Dorka pedig megismerkedett a papírra varrás technikájával, szerintem tök jól megy neki, majd még készülni fog ebből a blokkból is valami...

“Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.” (Charlie Chaplin)

Mosoly díjat kaptam Barbi-tól.
Nagyon egyet értek Charlie Chaplin-nel, ezért nagyon tetszik ez díj, köszönöm Barbi!!! :)
A szabályok:

A szabályok:
1. Tedd ki a díjat a blogodra!
2. Linkeld ki azt, akitől kaptad!
3.Nevezz meg legalább 3 blogot!
4. Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról!

Akiknek én továbbküldöm mindenféle kötelezettség nélkül, csupán azért, hogy szerezzek nekik egy kellemes pillanatot... hogy egy mosolyt csaljak az arcukra:

Mmama
Naomi
Pjulcsy
Szarvasmici

Szülinapi játék- mi kell a pasiknak? :))

Szép napot!!
Tegnap lett egy éves a blogom. Ez jó érzés, mert sok örömöt hozott, - na jó, egy-két kellemetlen percet is szerzett, de ez elenyésző a sok jó mellett - sok kedves ismerőst köszönhetek neki, sokszor csalt mosolyt az arcomra, sok jópofa, kedves, biztató megjegyzést olvashattam.
Néhány adat: 50 rendszeres olvasó, 163 bejegyzés.
Arra gondoltam, hogy egy játékot indítok (ilyet se csináltam még:) )
Sokat gondolkodtam, hogy mi is legyen a játék lényege. Szerettem volna valami olyat, ami nem öncélú, ami mindenkinek örömöt szerez, mindenki tanulhat belőle, segítséget nyújt sokaknak.
Azt tapasztaltam, hogy sokaknak gondot okoz, ha a párjának, fiának szeretne varrni valamit (nem ruhaneműt), táskát, pénztárcát vagy más hasznosságot. Nekünk, nőknek varrni viszonylag egyszerű, "vérünkben vannak" a női stílusjegyek, a női fazonok stb.
Na, de milyenek a pasis stílusjegyek, színek, fazonok...
Nekem -1 évvel ezelőtt- az első táskám és pénztárcám az én Janimnak készült, akkor sokat keresgéltem, nyomoztam, kérdezősködtem és hát elég kevesen tudtak konkrét tippet adni a mikéntre.
Aki velem szeretne játszani, kérem:

1. A blogjában szánjon egy bejegyzést erre a témára. Tegyen fel egy fényképet valami pasis megvarrható kiegészítőről (táska, pénztárca), lehet saját maga által varrt vagy akár a netről lementett kép. A lényeg, hogy látszódjon a pasis jelleg.
   
2. Írja le, hogy szerinte mitől lesz pasis, mitől "nemcsajos". Gondolok itt a színre, a fazonra, a díszekre, a varrás és tűzés mintákra, a hímzésre, a gombokra, csattokra... stb.
3. A játékban való részvételét jelezze nálam! :)
   

Határidő: 2009. július 24.-e
A játék végén összegyűjtöm az ötleteket. Ez később segíthet mindannyiunknak.Fotóalbumba rendezem, bejegyzésben összegzem a tippeket.
Na, mit szóltok hozzá? Velem tartotok?
Szeretném megköszönni, ha veszítek a fáradtságot, ezért a résztvevők között a játék végén sorsolni fogok.
Sokatoknak tetszett Cofika, a mackólány keresztszemes hímzésem. Szeretném felajánlani a nyertesnek. Legtöbb olvasóm inkább varrni szokott, annak talán jól jön, ha készen kap egy hímzést, amivel aztán lehet kezdeni valamit..., aki pedig hímezni is szokott, annak is talán jól jön, mert elég "izmos" kis darabról van szó :)

Ajándékba készült

Szombaton vendégségbe megyünk egy régi baráti családhoz.
Már nem találkoztunk vagy 5 éve, az élet szétsodort bennünket, pedig gyerekként sok időt töltöttünk együtt. Kíváncsi vagyok ennyi idő elteltével tudjuk-e ott folytatni a beszélgetést, ahol anno abbahagytuk...
Nem tudtam eltalálni, hogy mit vihetnénk nekik. Szerettem valami s.k. ajándékkal meglepni őket, de olyannal, aminek egy 4 tagú család egyként tud örülni. Így esett a választásom erre a jól bevált ajtódíszre. Úgy gondolom ennek tud örülni mindenki, hisz üdvözli, mikor belép a lakásba... (persze mindenki magából indul ki :) ) Na, majd szombaton kiderül...
A házikó nyers, a háztető narancs és a zászlócska mélyzöld színű lett. Került rá egy-két fagyöngy, olyan, mintha a háznak a gerendái lennének és 2-2 virág jobbra-balra. Tetejére még hiányzott valami, elkezdtem kotorni a kincses szekrényem mélyén és rafia masnit kötöttem rá. Ekkor még mindig valami hiányzott, a szív közepe üres volt. Bőr szalagra kötöttem két fagyöngyöt és bevarrtam a szív közepébe, mint egy kis csengettyűt. Na, itt éreztem, hogy ez-az, elkészült.

Lila most naranccsal...

Ma újabb mű készült el.
Dorkám úgy belejött a varrásba, mint kiskutya az ugatásba. Csak varr és varr és tele van ötletekkel. Legközelebb a papírra varrást szeretné kipróbálni, már nézegettük is a következő mintát.

Most egy helyes szatyor született, nem hiába anyja lánya... :)
Csak a szabásban és kb. 1 méter varrásnyiban volt benne a kezem.
Dorka ismét tudta mit akar, mint méretben, mint színvilágot illetően. Én biztos a narancshoz nyúltam volna utoljára, de mikor együtt láttam, teljesen beleszerettem a színébe.
A narancs anyag egyébként házi festésű selyem molinó.

Hátuljára egy virágot varrt tűzés gyanánt, a belsejébe lila anyagot tett bélésnek, az alsó sarkait kissé lekerekítettük. Annyira gyorsan kész lett, hogy fényképezni is teljesen elfelejtettem, a vége felé kaptam csak elő a gépet, így alig készült kép.
(de ami készült azt itt meg lehet nézni)

Új csillag van születőben...

... és hol? Egész pontosan itt, Kőbányán.
Dorkám egy szuper varrógép boldog tulajdonosa lett alig egy hónapja.
Nagyon érdeklődik a varrás után. Mondjuk ez nem csoda, mert a több, mint egy évig tartó patchwork tanfolyamaimon két kivétellel mindig ott volt és hol direktben, hol észrevétlen, de szívta magába az alkotás örömét. Ha én itthon leültem a gépem elé, akkor is jártában keltében figyelte mit csinálok, ha elakadtam hangos gondolkodásom fül tanúja volt, sőt ötletelt velem együtt a probléma megoldására.
Még nyaralás alatt kitaláltam melyik technikát tanítom meg neki elsőként. Az elég egyszerű, de sok mindenre jó gyors-technika egyikére gondoltam.
Tegnap neki is álltunk, Dorka teljesen határozottan nyúlt az anyagaim közé és választott.
Kigondoltuk mekkora legyen az első komolyabb munkája, számoltunk, hümmögtünk, szabtunk és jöhetett a V.V.V. (várva várt varrás).

Egész sor ilyet varrt Dorka

...aztán jött vágás és a szétvasalás

... utána jött az egyik legjobb rész, a sakkozás az elemekkel, hogy is legyenek végül összevarrva...

(néhány példa)

Dorka itt is gyorsan döntött (én még biztos vacakoltam volna vele egy ideig!:) )
Jött a varrás, vasalás, varrás, vasalás, kis pihenés, varrás, bélelés, vasalás, tűzés (úgy tűz árokban ez a gyerek, hogy nem is látszik a legtöbb helyen, elképesztő... na nem azért mondom, mert én szültem, de ha egyszer így van! :)))))
Összevarrta majdnem készre és aztán már nagyon elfáradt, így maradt mára a befejezés.
Ma neki álltunk és kb. 2 óra molyolás után kész lett Dorka első komoly, ÖNÁLLÓ (én max. 1 métert varrtam az egészben) műve!
Na, és mi is lett? Hááát egy tatyi!!!!!!!
(tatyi=több mint egy egyszerű szatyor, de hiányzik róla egy két jellemző vonás, amitől igazi táska lenne(bruercsi szótár))

Több képet itt lehet látni az alkotás pillanatairól

Azt hiszem fog ez menni... :)

Sok ilyen napot kívánok Mindenkinek!!

Tegnap kedves vendégünk volt.
Mmama jött hozzánk!
Nagyon készültünk és vártuk Dorkámmal. Még a férjem is sietett haza, hogy megismerkedhessen a sokat emlegett Mmamával (sajna lekéste a találkozást!)
Szóval, az úgy volt, hogy reggel találkoztunk, aztán elmentünk a Hunyadis fiúkhoz és a Reviczky udvarba. Mmama úgy vásárol, ahogy vártam. Gyorsan, határozottan, tudja mit akar, fél másodperc alatt felmérte a fiúk hatalmas választékát és... pikk-pakk, sitty-sutty már kész is voltunk. A Reviczky udvarban tömő anyagot vettünk, sőt az eladó úr jó hangulatát is kifogtuk, így megtanulhattuk, hogy kell megtömni a zacskót, jól lenyomni a lukakba a tömőanyagot, mert tudjuk, akkor jó, ha minden luk jól be van tömve... ;)) Na, mindegy lépjünk tovább...
Aztán haza jöttünk és csak fokozódott a hangulat...
Magdika sorra varázsolta elő hatalmas kosarából a sok szebbnél szebb és finomnál finomabb ajándékait.

Mutatom sorban:

Magdika kertjének csodálatos rózsái
(Figyelem! Magdika Szigethalomról vizes flakonba állítva utaztatta őket héven, buszon!! Elképesztő figyelmesség!)

Incsi- fincsi sárgabarack, gyönyörű piros pozsgásan mosolyog ránk és hívogat:
"gyere, egyél meg!"

Aztán egy hatalmas csomag illat-orgia került elő a kosárból.
Fűszernövények: bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, menta. (erről sajna nem készítettem képet, de most ott illatoznak konyhámban... élvezet belépni oda, csak állok és szimatolok és nyammogok, hát ez csúcs!!! :)
Aztán egy hosszúkás csomag került elő a kosár mélyéről. Dorkám kapta. Dorka azt sem tudta, hogy is merje kicsomagolni, tépheti-e a papírt vagy csak óvatosan... Magdika megoldotta, közös erővel letépték a papírt és előbukkant "Ő" !

Egy igazi, hamisítatlan Mmama féle baba!!!

Ő, kérem, egy 55 (!) cm es csini illatos angyal-baba, igazi dögös szerkóban!

Csini kis ruhája nagyon jól áll neki, ami nem is csoda, hiszen kifogástalan az alakja,
igazi manöken alkatú lábán tökéletesen feszül a arany csillogású drapp cica-naci,
kezében egy csoda helyes kis csokrot hozott ismerkedési ajándékként Dorkának!

Itt egy közeli kép az arcocskájáról, felhívnám a figyelmet dús hajára (ami a valóságban lila),
jó kedvű a kis aranyos, az arcán kis pír van állandóan, nyakában egy minden igényt kielégítő rózsás nyakpánt, ruhácskája puffos ujjú.

Itt hátulról látható.
Gyönyörű, egyenes háttal tud ülni, például szolgálhat a gyerekeknek,
szárnyacskája dísze a szép csillogó hatalmas smaragd!

Apró kis lábán ruhájához harmonizáló cipőcske és...
Tádáááám!!!! még tetkója is van a bokáján a kis bevállalós huncutkának :)

és még egy-pár nagyon szép kagyló is előkerült Mmama csodakosarából.

Aztán előkerült még egy csomag, amit én kaptam!
Egy tűpárna lapult a csomagban Mmama stílusában díszítve, gyönyörű szalaghímzéssel az elején.
Itt is felhívom a figyelmet Mmamára oly jellemző aprólékosságra. Rengeteg selyem rózsa, gyöngyök és horgolt széle!

Hátulról is szívet melengető!!!

Nagyon köszönjük, hogy eljöttél hozzánk és ez a rengeteg ajándék elképesztő! Igazán! Nagyon köszönjük!!!!!!!

Én ezzel a két keresztszemes hímzéssel készültem a találkozásra. Azért esett a választásom erre a technikára, mert még nem láttam, hogy Magdika hímzett volna ilyet (de lehet, hogy csak nem emlékszek rá?)
Egy érdekes technikájú "M" betűt és (ismerve Mmama tenger imádatát) egy kagylókkal díszített képet hímeztem. Remélem tudja majd Magdika őket használni majd, nagyon nagy szeretettel készítettem!!!!!

Dorkám is készített tegnap Magdikának egy mandalát. Sokat hezitált, hogy mivel várja Őt, de nem tudott dönteni, végül azt beszéltük meg, hogy majd, ha itt lesz Mmama, majd akkor, ahogy érzi, akkor készít majd valamit, ami illik Magdikához. Így készült egy pillangós színes mandala. Sajna nem készült róla kép, de Mmama blogjában látható.

Sokat dumcsiztunk, megnézhettem közelről Mmama két szép táskáját. A fehér szalaghímzéssel díszített válltáskát és a legfrissebb tengerkincsei táskát. Azt kell mondjam élőben még szebbek, mint a fényképeken. A fehér táska maga a finomság, a tengeres táskában külön élveztem a rengeteg ötletet és, hogy a tenger hullámainak volt vastagsága vagy mondjam úgy, mélysége?! Olyan jól eldumcsiztuk az időt, hogy már ott is volt az ebédidő, aztán megint dumcsi és már meg is érkezett Magdika élete párja és bizony eljött a búcsú ideje! Olyan jó volt, hogy meg kell ismételni, de most a városi maca megy a szigetre! :))