Karácsonyunk képekben...

 Dorkám erre a napra vár legjobban egész évben. Nem! Nem is annyira a karácsonyt várja (persze azt is), sokkal inkább a közös bejgli sütést.

Egyre többet veszi ki a részét a teendőkben. Idén szinte teljes egészében Ő főzte a töltelékeket, segített a tésztát gyúrni, törte fel és választotta szét a tojásokat a kenéshez, amit persze szintén Ő csinált, hisz valljuk be azt a legjobb csinálni :))

 Zsuzsi gyúrja a tésztáját...

 

 kis pihenés...

 

 A gondolkodó Dorka szobra :))

...és a bejglik:

 

A DIÓS (isteni lett, azt kell mondjam! :))   )

 

 A MÁKOS (Janim kedvéért és ez sem lett rossz! :))   )

Mi, a nagy család miatt, renitens módon 23.-án ünnepeljük a "Szent estét".

(Azért tettem idéző jelbe, mert tudom, hogy hivatalosan nem ez az igazi időpont, de talán nem is az időpont számít, hanem az érzés, ugye?!)

Évek óta úgy működik ez nálunk, hogy Dorkám Anyuciéknál tölti a nap nagy részét, míg mi Janimmal rendbe kapjuk, feldíszítjük mindenütt a lakást és a fát.

Aztán mikor kész vagyunk, megy a telefon, hogy jöhetnek, Dorkámat az ajtóban egy sállal a kezemben várom, rögtön bekötöm a szemét, beterelem a szobájában, ahol már várja a kikészített ünnepi öltözéke.

Míg Dorka átöltözik, Janim Anyuciékkal a nappaliban koccint az ünnepre. Mikor kész lesz Dorka, jelzem ezt az én drágámnak, kint elindul a szép karácsonyi zene, csilingel a csengettyű, mi szépen kijövünk a gyerek szobából a nappaliba, ahol már várnak minket. Dorkámnak ragyog a szeme, Janimé is, Anyuciéké is és hát az enyém is csillog...

Elkezdünk ajándékozódni, közben össze-összebújunk, bontogatjuk az ajándékokat és drukkolunk, hogy meglepetéseink célt érjenek, örömöt szerezzünk.Miután kiörvendeztük magunkat, jöhet a vacsi.

Egy kis válogatás az idei hangulatból:

 

 2009. december 23.

Aztán másnap 24.-én összegyűlik a nagy család Anyuciéknál, Bátyámék négyen, Hugom a párjával, mi hárman. Összesen tizenegyen.

(Évekkel ezelőtt, míg éltek a nagyszüleink, ez a létszám jóval nagyobb volt.)

Ma megyünk Janim szüleihez, holnap pedig megint nálunk gyűlik össze a család egy kis estebédre.

Most már mutathatom, miket varrtam az ünnepek előtt.

Ha Anyucira gondolok nem tudok elszakadni a pirostól és a szív motívumtól.

Talán ismerős a fazon, Mmamának is egy hasonlót varrtam.

Drága Anyucim! Használd sokáig, beletettem-varrtam a szívemet, vigyázz rá!! :)

Ezt pedig Zsuzsikámnak varrtam. Azt hiszem sikerült eltalálnom Zsuzsi stílusát vele, remélem jól ki tudja majd használni.

Zsuzsikám! Sok szeretettel!!!!!!