Új csillag van születőben...

... és hol? Egész pontosan itt, Kőbányán.
Dorkám egy szuper varrógép boldog tulajdonosa lett alig egy hónapja.
Nagyon érdeklődik a varrás után. Mondjuk ez nem csoda, mert a több, mint egy évig tartó patchwork tanfolyamaimon két kivétellel mindig ott volt és hol direktben, hol észrevétlen, de szívta magába az alkotás örömét. Ha én itthon leültem a gépem elé, akkor is jártában keltében figyelte mit csinálok, ha elakadtam hangos gondolkodásom fül tanúja volt, sőt ötletelt velem együtt a probléma megoldására.
Még nyaralás alatt kitaláltam melyik technikát tanítom meg neki elsőként. Az elég egyszerű, de sok mindenre jó gyors-technika egyikére gondoltam.
Tegnap neki is álltunk, Dorka teljesen határozottan nyúlt az anyagaim közé és választott.
Kigondoltuk mekkora legyen az első komolyabb munkája, számoltunk, hümmögtünk, szabtunk és jöhetett a V.V.V. (várva várt varrás).

Egész sor ilyet varrt Dorka

...aztán jött vágás és a szétvasalás

... utána jött az egyik legjobb rész, a sakkozás az elemekkel, hogy is legyenek végül összevarrva...

(néhány példa)

Dorka itt is gyorsan döntött (én még biztos vacakoltam volna vele egy ideig!:) )
Jött a varrás, vasalás, varrás, vasalás, kis pihenés, varrás, bélelés, vasalás, tűzés (úgy tűz árokban ez a gyerek, hogy nem is látszik a legtöbb helyen, elképesztő... na nem azért mondom, mert én szültem, de ha egyszer így van! :)))))
Összevarrta majdnem készre és aztán már nagyon elfáradt, így maradt mára a befejezés.
Ma neki álltunk és kb. 2 óra molyolás után kész lett Dorka első komoly, ÖNÁLLÓ (én max. 1 métert varrtam az egészben) műve!
Na, és mi is lett? Hááát egy tatyi!!!!!!!
(tatyi=több mint egy egyszerű szatyor, de hiányzik róla egy két jellemző vonás, amitől igazi táska lenne(bruercsi szótár))

Több képet itt lehet látni az alkotás pillanatairól

Azt hiszem fog ez menni... :)