Dévai előkészületek és a 39-es szám

Most, míg lent voltunk Pélpusztán elkezdtem dolgozgatni a Dévai gyerekeknek szánt kis apróságokon. A Lányommal (10) és a Keresztfiammal (12) közösen választottuk ki ezt a két szalaghímzéses kis mintát. Azt gondoltuk, hogy a kicsik talán a maciknak, -akiket mi Maci Bandinak és Maci Panninak neveztünk el - a nagyobbak pedig a kis láncos szellemeknek fognak örülni.

De készültem egy kis keresztszemezésre is, (legyen szélesebb a választék ! ) a halacskára esett a választásom, mert úgy gondolom, hogy bármilyen korosztálynak bejöhet. A halacskás kezd körvonalazódni előttem, abból úgy gondoltam, hogy egy tornazsákot vagy valami szütyőt varrok, a másik kettőnél még várom az ihletet...Nehéz kilépnem magamból és nem csak lányban gondolkodnom, de nyílván nem csak kislányok várnak, vágynak a szeretetre és a figyelemre és -ami rettenetően fontos, szerintem - a személyes kis tárgyakra.

Holnap ismét öregebb leszek egy évvel, ma még 38 vagyok, holnap 39.

Hűűűha, érdekes lesz kimondani, hogy 39 éves vagyok, hiszen az már majdnem 40. Bár szerintem ez csak egy szám, úgyis annyi vagyok amennyi, jobb napokon simán néznek amolyan "éppen-harmincasnak", rosszabb napokon pedig lazán látom magam 50-nek :) Gondolom, ezzel mások is így vannak, nem?

Nálunk a családban egyébként az augusztus felér egy kiskarácsonnyal! Én kezdem a sort másodikán, Anyukám átveszi a stafétát 14.-én, aztán Apukám 20.-án, aztán jön a Kislányom 23.-án majd visszaveszem ismét az ünnepelt jelzőt 31.-én.

Köszönöm Szüleimnek, hogy vagyok és az vagyok, aki!

Tőlük láttam, hogyan kell bánni az emberekkel, hogyan forduljunk idős és esetleg beteg szeretteinkhez, hogyan szeressük egymást a férjemmel és a lányommal, ők intettek (és sajnos erre még ma is szükség van!) türelemre, csitítottak, amikor robbanni készültem egy-egy emberi butaságon. Mindig mellettem álltak és állnak még akkor is, amikor azt gondolom, hogy nem, mert ők tovább néznek a mánál. Anyukám a mai napig, ha csak megfázok (mint most is) nagyon tud aggodni értem, jön ápol, főz, vagy csak babusgat egy kicsit attól függően mire van szükségem!

És hogy miért írom le mindezt ide?

Mert tudom, hogy olvasni fogják, tudom, hogy ott fognak ülni a gép mellett és pityeregnek, Anyuci nyíltan, Apuci, amolyan férfiasan krákogva, de végre elmondhatom NEKIK mit jelentenek nekem!

KÖSZÖNÖM !! SZERETLEK BENNETEKET!!

Szüleim szeretett Pélpusztájuk legszebb lugasában.